Gyanús és ígéretes eljárások télire

A megrendelőket kérik, nyilatkozzanak: nem igénylik hogy a termékek megfeleljenek a hatályos minőségbiztosítási előírásoknak.

Az Egyesült Királyság gyógyszer- és gyógytermék-felügyeleti szakhatósága, az MHRA (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency) figyelmeztette a fogyasztókat, hogy az ország piacán engedélyezetlen bőrbarnító termékeket, így többek közt Melanotant reklámoznak és forgalmaznak – egy olyan készítményt, amelyet szoláriumok és edzőtermek látogatóinak ajánlanak. Az injekció formájában beadandó szer fokozza az emberi szervezet melaninszintjét, aminek eredményeképpen használójuk egész mivoltában napsütötte árnyalatot ölt.

Az MHRA közölte, hogy biztonságosság, hatékonyság, vagy egyáltalán: minőség szempontjából e szerek egyikét sem tesztelték, és esetleges mellékhatásaikkal kapcsolatban sincsenek megbízható információk. Mivel ki-ki magának adja be őket, gondot jelenthet például a közös tűhasználat, illetve az ebből adódó fertőzésveszély.

A szervezet tizennyolc céggel vette fel a kapcsolatot, hogy tájékoztassa őket a Melanotan forgalmazásának és reklámozásának törvénytelen voltáról. Valamennyit utasította, hogy távolítsák el weblapjaikról ezt az árucikket. Az egyik vállalkozás, a Melanotan Shop eleget is tett a felszólításnak, de jelezte a potenciális vásárlóknak, hol máshol juthatnak hozzá a barnító injekciókhoz, megjegyezvén: „Csakugyan szerencsétlen ötlet internetről vásárolni befecskendezésre szánt termékeket, anélkül, hogy a vevő bőséges ismeretekkel rendelkeznék róluk és az őket árusító cégekről".

Egy másik site, a Melanotan Maverick [e szó egyaránt jelent öntörvényű személyt és elkóborolt növendék marhát – a ford.] nem hátrált meg, és továbbra is 24 órán belülre ígéri egy-egy 30 mg-os Melanotan II-tétel szállítását – 70 angol fontért. Előzetes mosakodása [az ú.n. disclaimer] szerint „az általunk ajánlott termékek kizárólag laboratóriumi illetve hobbi-jellegű kutatások céljára szolgálnak". Kérik a megrendelőket, hogy nyilatkozzanak: nem igénylik és nem kérik, hogy a termékek megfeleljenek a hatályos minőségbiztosítási előírásoknak.

A Melanotan kereskedelmi néven árult szintetikus peptidet a Clinuvel (korábban Epitan) fejlesztette ki ultraibolya sugarak okozta bőrkárosodások és ezekkel kapcsolatos bőrrendellenességek megelőzésére – a készítményt a fejlesztő cég 2009-ben szándékozik forgalomba hozni.

-------------------------------------------------------------------------------------

A kék fényű lámpás, mint ez a Grimm-testvérek meséjéből tudható, csodákra képes – valami hasonlót állít azonban a Spiegel legutóbbi száma is a tárggyal kapcsolatos információk áttekintése nyomán.
Egy Keller nevű német szcenikus ezelőtt harminc évvel beleszeretett a nappali fénybe – abban az értelemben tudniillik, hogy azóta kísérletezik, miként lehetne minél hívebben imitálni a színpadon. A színészek eleinte dohogtak, mert még a hagyományos reflektorokhoz képest is brutálisnak érezték Keller lámpáit, ezért napszemüvegben próbáltak. Érzékelték azonban, hogy frissebbek és energikusabbak tőlük – és hasonló tapasztalatokra tettek szert más kísérletezők is.

Michael Schulte-Merkwort, a hamburg-eppendorfi egyetemi klinika gyermek- és ifjúsági pszichoszomatika-professzora a „saját felségterületének" számító helyiségekben nappali fényt kibocsátó lámpákat szereltetett fel, és kezdeti szkepszise ellenére azt kellett megállapítania, hogy betegeinek olvasási sebessége jelentősen megnőtt.

A mesterséges nappalifény-lámpák, amelyeket alkalmaz, nem közönséges izzók, hanem úgynevezett kisülési fényforrások, amelyekben elektronokat gerjesztenek. Ennek köszönhetően négyszer erősebb a fényük a szokványos körtékénél, és kék fényt is ezeknél nagyobb arányban bocsátanak ki. A fényforrásokat Keller és az Osram cég közösen fejlesztették ki. Fényhőmérsékletük – összevetve mondjuk az egy borús napon mérhető 6500 Kelvinnel – 17000 Kelvin, hatásukra egy angol kísérlet résztvevőinek koncentrációs képessége és munkateljesítménye hét hét alatt 20, illetve 30 százalékkal nőtt, napközbeni fáradtság-érzetük pedig (ezt vajon hogyan mérték?) 27 százalékkal mérséklődött.

Nem is olyan régen, csak 1971-ben mutatta ki egzakt módon is Stephen Boyden brit biológus, hogy jó közérzetünknek elengedhetetlen feltétele a megfelelő megvilágítás, és hogy a sötétség fokozza a stressz-hátterű megbetegedések valószínűségét. Az ok egyszerű: rosszul látunk a sötétben, az evolúció tehát az irodába járás, közlekedés, pénzkereset helyett az inaktivitást pártfogolná. (Hasonló eredménnyel végzett vizsgálatokat a berlini Munka- és Szociális Kutatások Ergonómiai Intézete és a California Energy Commission.) „Szervezetünk számára az volna a normális, ha napközben a szabad ég alatt, világosban lennénk" – erősíti meg Dieter Kunz alvásterapeuta, a berlini Charité kórház szakorvosa.

Sokáig nem tudták, hogyan különbözteti meg a szem a természetes és a mesterséges fényt. George Brainard, a philadelphiai Thomas Jefferson egyetem kutatója éjjelente felébresztette kísérleti alanyait, majd változó összetételű fénnyel világította meg őket, közben pedig adott időközökben mérte vérük melatonin-szintjét. (A hormon mennyisége fény hiányában megnő és álmosságot okoz.) Brainard meglepetésére a melatonin mennyisége nappali fényt utánzó, azaz magas kék-tartalmú fény hatására jelentősen csökkent. Végül megállapította, hogy az emberi szemben a már ismert pálcikák és csapok mellett létezik egy harmadik típusú érzékelősejt is, amely különösen fogékony a kékre.

A Rhode Island-i Brown egyetem kutatója, David Berson kiderítette, hogy ezek a receptorok egy melanopszin nevű fényérzékeny pigmentet tartalmaznak, és ha kék fényt érzékelnek, olyan hormonok termelését indítják be, amelyek blokkolják a melatonin-kiválasztást.

Dieter Lang, az Osram menedzsere szerint mindez „a startpisztoly dördülése volt a számukra", jelenleg ott tartanak, hogy szeretnének lakóterek mesterséges nappali megvilágítást biztosító dióda-készletet összeállítani. Hatékonyságának maximumát szerinte a rendszer valószínűleg akkor érné el, ha csak egy bizonyos felületet világítana meg, a helységben pedig amúgy félhomály uralkodnék, ez azonban Kunz doktor szerint csak rövid távon működnék: az optimumot a kisebb hatékonyság és a több fény jelentené. A melanopszin-aktivátor sejtek a szemben szétszórtan helyezkednek el, ezért a kék-tartalmú nappali fénynek lehetőleg nagy felületekről, felülről, 45-90 fokban kell a szembe jutnia.

Dieter Kunz jövőre nappalifény-kísérleteket kezd idős emberek korral járó alvászavarainak kezelésére. Elmélete szerint stabilizálná az álmatlanságban szenvedő ember belső óráját, ha nappali fényfelvételében lényegesen nagyobb lenne a kék-hányad. Kunz és hamburgi kollégája, Schulte-Markwort professzor szerint a kék fény, például egy iskolai órán, egyetlen perc elteltével érezteti élénkítő hatását, amit Gisela Cakir, a berlini Munka- és Szociális Kutatások Ergonómiai Intézetének munkatársa mélységesen helytelenít, mondván: „Ez dopping! Ugyanaz, mintha kávét itatnának valakivel!"

Tény, hogy hosszú szabályozástechnikai kísérletsorozatra lesz szükség, amíg minden további nélkül szabadjára engedhető a frissesség kék madara – bizonyos továbbá, hogy a pszichiáterek is felfigyelnek majd [ha ugyan már meg nem tették], a melanopszin és a szezonális depresszió létrejöttében is bizonyos szerepet játszó melatonin kapcsolatára.