Gyógyszergyárból egészséggyár: az új irány | Weborvos

Christophe Gourlet (sanofi-aventis/Chinoin): közösen tegyünk az egészségügy környezetének fejlesztéséért.

Christophe Gourlet, a sanofi-aventis/Chinoin nyáron kinevezett vezérigazgatója beszélt az idén 100 éves Chinoin jövőjéről, s arról, milyen változásokat tapasztalt az elmúlt időszakban?



– A nemzetközi sanofi-aventis csoport szintjén két évvel ezelőtt történt változás, amikor Christoph Viehbacher személyében új vezérigazgató érkezett cégünkhöz. Azóta a csoport megváltozott, fókuszaink eltolódtak. Magyarországon, a Chinoinnál nyáron történt változás, amikor elődöm, Frédéric Ollier hatéves munka után elbúcsúzott Magyarországtól, én pedig megérkeztem, ami természetesen munkatársaink számára is változást jelent. Ezzel párhuzamosan kormányzati szinten is jelentős változás következett be, ami szintén befolyásolta az emberek életét.

– Gyakorlatilag egy időben érkezett Magyarországra az új kormány kinevezésével. Milyen véleménye alakult ki tevékenységükről?

– Azt látom, hogy az új kormányzatnak számtalan nehézséggel kell szembenéznie, de ez nem csak Magyarországon van így, hanem a pénzügyi-gazdasági válság miatt a legtöbb európai állam hasonló problémákkal küzd. A válságnak jelentős, negatív következményei vannak az országok költségvetésére, így az egészségügyet finanszírozó állami alapokra is. Magyarország abból a szempontból kiváló helyzetben van, hogy nagyon erős a gyógyszeripara, illetve az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére jelentős uniós forrásokat fordíthat. Amikor megérkeztem az országba, és megismerkedtem a környezettel, nagyon örültem annak, hogy az új kormányzat deklarált fókuszterületei között található az egészségipar fejlesztése és az egészségügyi ellátórendszer javítása. Az egészségipar – és ezen belül a gyógyszeripar – az ország gazdasági fejlődésének egyik motorja. Termelésének 80 százaléka exportra kerül, így hozzájárul a GDP növekedéséhez, de jelentős hatása van a magyar szellemi tőke megtartásában is, hiszen a nem állami finanszírozású kutatás-fejlesztési tevékenység fele a gyógyszeriparban valósul meg. Ezért ebben a globális környezetben az egészségipar fejlesztése kiváló eszköz lehet az ország felemelkedésére.

– Korábban három évig irányította a sanofi-aventis marokkói tevékenységét. Milyen különbséget lát a két ország között?

– Nemcsak Marokkóval, hanem összes korábbi külföldi állomáshelyemmel összehasonlítva, a sanofi-aventis/Chinoin magyarországi tevékenysége sokkal jelentősebb. Itt nem csak értékesítés zajlik, hanem a cégcsoport egyik meghatározó gyártási és kutatás-fejlesztési központja a Chinoin. Termelésünk 80 százaléka kerül exportra, és az itt gyártott gyógyszerek több mint ötven országba jutnak el. A Chinoin szinte teljes körű gyógyszeripari tevékenységet végez Magyarországon, amelyből különösen büszkék vagyunk a kutatás-fejlesztési központunkra. A vállalaton belüli ranglistán magyarországi tevékenységünk a 7. helyen áll, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy Magyarország nem csak fontos egészségügyi piacot, hanem nagyon fontos támaszpontot jelent cégcsoportunk számára.

– Milyennek ítéli ezt az országot az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján?

– Marokkóból érkezve az volt az első élményem, hogy hideg, hűvös ország Magyarország. Megszoktam az ottani napsütést, nyarakat. De komolyra fordítva a szót, amikor megérkeztem, azt éreztem, hogy visszatértem Európába, hiszen Magyarország valóban európai ország, Budapest valóban európai város. Az emberek nagyon kedvesek és szívélyesek, különösen a külföldiekkel. Jelenleg még komoly akadályt jelent a magyar nyelv elsajátítása, de amikor megpróbálok valamit elmondani magyarul, mindenki segíteni próbál. A cégnél kiváló csapatot találtam, nagyon okos és elkötelezett szakembereket, és miután megismerkedtem a Chinoin 100 éves történetével, rájöttem, hogy mitől ennyire boldogok az emberek a cégen belül. Számtalan innovatív projektet viszünk végbe folyamatosan, állandóan fejlesztünk, új ötleteket valósítunk meg, és ez a kreatív, problémafelvető és problémamegoldó hozzáállás nagyon stabil alapot jelent a jövő tekintetében. Talán azt is mondhatom, hogy ez a Chinoin egyik legnagyobb értéke. Szakmai tekintetben pedig nyugodtan kijelenthetjük, hogy a világ egyik legjobb kémiai kutatási tevékenységét végzi Magyarországon a sanofi-aventis/Chinoin.

– Említette, hogy két évvel ezelőtt új stratégiai irányban indult el a sanofi-aventis. Miről szól ez az irány?

– A múltban a sanofi-aventis gyógyszercég volt, egy olyan vállalat, amely gyógyszerekkel foglalkozott. Ezzel szemben a jövőben sokkal inkább globális egészségvállalattá szeretnénk válni, amely nem a termékre, hanem a betegre koncentrál. A betegközpontú megközelítés lényege, hogy bármit is csinálunk, azért tesszük, hogy a javítsuk a társadalom egészségi állapotát, és ez az elkötelezettség minden munkatársunkban megtalálható. Olyan széles portfólióban dolgozunk, legyen szó innovatív készítményekről, generikus termékekről, vakcinákról, OTC-termékekről vagy állatgyógyászatról, hogy ezt a célt az egészségvállalattá válást nagyon erős eszközökkel tudjuk támogatni. A magyar szlogent kommunikációs igazgatónk, Rózsa Iván úgy fogalmazta meg: „gyógyszergyárból egészséggyár" – és ez talán mindent elmond.

– Hogyan érik el ezt a célt?

– Üzletfejlesztéssel, akvizíciókkal, kutatás-fejlesztéssel és szakembereinkkel. Ezért fontosak tehetséges és elkötelezett munkatársaink, mert mindannyian évtizedek óta azzal foglalkozunk, hogy javítsuk betegeink egészségi állapotát. Magyarország ebbe a képbe úgy illeszkedik, hogy a csoport minden olyan tevékenysége megtalálható itt, ami hozzásegíthet az egészséggyár koncepció megvalósításához. Sok ország vágyna ilyen minőségű gyógyszeriparra, amely segíti az innovációt, stabil és értékes munkahelyeket nyújt az állampolgároknak, és nagymértékben hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez.

– Hogyan változik a cégcsoporton belül a Chinoin helyzete a következő években?

– Kiváló szakembereink vannak, akiknek van érzéke az innováció iránt. Nagyon erős a motiváció bennünk a fejlesztésre és fejlődésre. A Chinoin mögött százéves múlt, valódi tradíciók állnak. Az elmúlt húsz évben összesen 172 milliárd forintot fektettünk be a magyar gyógyszeripar fejlesztésébe. Olyan gyógyszeripari eszközrendszert hoztunk létre Budapesten, Nagytétényben, Veresegyházon és Csanyikvölgyben, ami évente több mint 300 milliárdos értéket állít elő. Budapesti kutatóközpontunkban több mint 300 kutató dolgozik, akik nagymértékben hozzájárulnak a magyar gyógyszeripar innovatív szemléletének továbbviteléhez. Regionális logisztikai központunkból 53 országba indulnak gyógyszereink. Ezek az értékek mind-mind azt prognosztizálják, hogy helyzetünk a cégcsoporton belül is erősödik – de meg kell jegyeznem, nem ez a célunk. Mi elsősorban Magyarországon szeretnénk öntudatos és felelős vállalatként működni, fejlődni.

– Mi a véleménye a magyar gyógyszerpiacról?

– Néhány termékünkkel, például az Algoflex-szel nagy sikert értünk el idén. Sajnos, kevésbé sikeres az új termékeink befogadása. Az Európai Unió többi országával összehasonlítva Magyarországon túlságosan hosszadalmas a folyamat, ami nem jó sem az orvosnak, sem a betegnek, sem a gyógyszercégeknek, de még a kormányzatnak sem. A gyógyszerpiaci szereplők idén több mint 50 milliárdot fizetnek be válságadóként a költségvetésbe, ami szintén nem hat a piaci fejlődés irányába. Természetesen megértjük, hogy az ország pénzügyi egyensúlyát fenn kell tartani, és ebben nekünk, mint az egyik legjelentősebb magyar vállalatnak, részt kell vennünk, de emellett fenn kellene tartani az átláthatóságot, és biztosítani kellene a folyamatok fenntarthatóságát. A globális gyógyszeripar 8–12 éves ciklusokban dolgozik, hosszú távú üzleti céljaink vannak, amelyek megvalósulását nagymértékben csökkenti a nem eléggé átlátható, előre jelezhető, fenntartható környezet.

– December elején a hazai gyógyszergyártók közül elsőként ismertette az ENSZ Agenda 21 dokumentumához illeszkedő fenntarthatósági és felelősségvállalási stratégiát. Ez hogyan kapcsolódik üzleti céljaikhoz?

– A kutatások szerint a hazai lakosság 54%-a szerint a gyógyszergyártók egyáltalán nem működnek társadalmilag felelősen. Mi ezen szeretnénk változtatni, ezért a jövőben kétévente közzétesszük fenntarthatósági jelentésünket és felelősségvállalási akciótervünket. Hazai és nemzetközi jelenlétünk felelősségre kötelez. Stratégiánk és akciótervezésünk egyik legfontosabb eleme, hogy azokat társadalmi párbeszédben alakítjuk ki. Egyébként a maga a gyógyszeripar is a fenntarthatóságról szól, hiszen célunk az emberek életminőségének javítása. Fenntarthatósági stratégiánk keretében törődünk a betegekkel, szélesebb társadalmi környezetünkben segítünk az embereken, példát mutatunk az üzleti etika terén és hozzájárulunk bolygónk védelméhez. Ez alapján Magyarországon is olyan tetteket viszünk véghez, amelyet nem vár el senki, de számunkra fontos, mert az emberek életminőségének javítását támogatja.

– Hogyan látja a kórházakkal felépített kapcsolatot?

– A statisztikák azt mutatják, hogy az egészségügyi ellátás színvonala nem a legjobb Magyarországon, csakúgy, mint az emberek egészségi állapota. Egyedül azonban nem lehet megváltoztatni a helyzetet közös célokra és közös felelősségre van szükség. Azt hiszem, a kórházak, szakorvosok, az alapellátás szakemberei, a gyógyszerészek, a gyógyszercégek és a politikusok csak közösen tehetnek azért, hogy a helyzet javuljon Magyarországon. Ha a jobb egészségügyi ellátás megvalósul, ha a prevenció mindennapos gyakorlattá válik, ha néhány népbetegségben javulást érünk el, azzal hozzájárulunk az ország fejlődéséhez. De ehhez együtt kell dolgoznunk.

– Erre koncentrál a Chinoin 2011-ben?

– Azt reméljük, hogy közösen együtt dolgozhatunk a magyar egészségügy fejlesztésén, bevonva a szektor minden szereplőjét. Természetesen megvannak a saját üzleti céljaink a jövő évre, de ma az a legfontosabb, hogy közösen tegyünk valamit az egészségügy környezetének fejlesztéséért. Ha ez jövőre sikerül, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Magyarország kilábaljon a gazdasági válságból.

– Köszönjük a beszélgetést, amit idén – kivételesen – még angolul folytattunk. De jövőre már csak magyarul beszélgetünk! Hogyan halad a magyar nyelvvel?

– A „köszönöm" volt az első szó, amit megtanultam. A harmadik nyelvórám után már nagyon bátor voltam, és megpróbáltam néhány szót magyarul beszélni munkatársaimmal. De mivel francia akcentusom miatt senki sem értette, mit mondok, gyorsan leálltam. Ígérem, karácsony után újrakezdem a tanulást, viszont addig is magyarul szeretnénk olvasóiknak üzenni: „Boldog karácsonyt kívánok minden egészségügyi szakembernek!"

(A beszélgetés teljes terjedelmében a KÓRHÁZ szaklap 2010/12. számában olvasható.)