India: kényszer szülte sikerstratégiák | Weborvos

Áttekinthetetlen környezetben csak a rugalmasság segítheti a gyógyszercégeket a piacon.

Az indiai gyógyszerpiac impozáns növekedésének vannak árnyoldalai is: az országban nincs megfelelően szabályozva a szellemi tulajdon védelme, nem ismeretesek a közegészségügyi-járványtani tendenciák, elmosódottak a gyógyszerrendelés szabályai, számos kérdést vet fel a kutatás és fejlesztés helyzete – továbbá az egészségfinanszírozás, - biztosítás és a gyógyszerdisztribúció helyzete is. Ráadásul egy piaci faktorok gyakran egymásra is hatnak, és ami a piac jövőjét illeti, még áttekinthetetlenebbé teszik a képet.

A Deloitte gazdasági tanácsadó cég szakemberei a Scrip számára készített elemzésükben e kérdéseket feszegetik, igyekezvén prognosztizálni az indiai ágazatban várható fejleményeket.

 Mérlegelik például, hogy
– vajon a multinacionális cégek (MC-k) uralják-e majd a piacot új, szabadalmi védettséget élvező gyógyszereikkel egy támogató-oltalmazó jogi gazdasági környezetben, vagy pedig a helyi vállalatok válnak kellően versenyképessé, és eszközölnek nagyszabású kutatási-fejlesztési beruházásokat?
– vajon a mind kiélezettebb piaci helyzetben az orvosok és a betegek kitartanak-e majd bizonyos márkák mellett, vagy inkább generikumok mellett kötelezik el magukat?
– megtörténhetik-e, hogy a kormányzat az árak alacsonyan tartását és a gyógyszerek széleskörű hozzáférhetőségét előmozdító intézkedéseket hoz?
– előfordulhat-e, hogy a korlátozó környezet megakasztja a növekedést, ekképpen pedig sem a honi, sem a nemzetközi cégek nem kerülnek fölénybe?

Az indiai gyógyszerpiac jövője közvetetten és közvetlenül egyaránt igen nagymértékben függ a kormányzat stratégiai és regulatív döntéseitől, márpedig az utóbbi harminc év során Új-Delhi efféle lépései legalábbis óvatosságra intettek: a politikai közeg a szubkontinensen meglehetősen kiszámíthatatlan.

A fenti kérdések mindegyike az indiai piac változásainak különböző lehetséges irányait, egyszersmind pedig a MC-kre váró jövőbeli kihívások sokféleségét is sejteti. Nyilvánvaló, hogy ilyen instabil környezetben nem lehetséges egyetlen „helyes" stratégia követése, ezért [az elemzők szerint] a stratégia iránti hagyományos elkötelezettség helyét a „stratégiai rugalmasságnak" kell átvennie. Ez, úgymond, olyan alapállást jelenthet, amely segít felismerni a bizonytalanságokat, és nemcsak menedzselésük módjának megválasztását könnyítheti meg, hanem a versenyelőnyök kiaknázáshoz is hozzájárulhat.

Az Indiába készülő, vagy az ottani expanziót fontolgató MC-knek jövőbeli forgatókönyvek egész sorát kell megvizsgálniuk: használható hipotéziseket kell kidolgozniuk a gyógyszerpiac várható kihívásaival kapcsolatban, majd pedig felvázolni saját ezekre adandó, különböző lehetséges válaszaikat.

A rugalmas stratégiai tervezés eszközét alkalmazva egy cég előre felmérheti a [tőle] független jövőbeli változások körét, azaz inkább kezelhető mennyiségűre redukálhatja az ismeretlen hatású történések számát.

A Scrip cikke a stratégiai rugalmasság eszközrendszerét, illetve azt vizsgálja, hogyan könnyítheti meg lehetséges piaci forgatókönyvek kidolgozását 2015-ig.
Indiában, úgymond, a kismolekulájú gyógyszeripar piacának várható forgalma minimum 10, maximum 24 milliárd dollár közé tehető. Az első és legfontosabb feladat a piac mai jellegzetességeinek fellajstromozása.

Az indiai gazdaság, egy ideje a tartós növekedés izgalmas időszakát éli, s s ez alól a gyógyszeripar sem kivétel. A nettó GDP-növekedés terén ugyan Kína a listavezető, de becslések szerint 2017-re GDP tekintetében India lesz a világ ötödik legjelentősebb nemzetgazdasága. 2003 óta India a kormányzat liberális politikája folytán robusztus növekedést produkált: nőttek az informatikában eszközölt befektetések, erősödött és széleskörűbbé vált a nemzetközi kereskedelem, fejlődött a pénzügyi szektor, különleges gazdasági övezetek jöttek létre.

Az indiai gazdaság összképe tehát kedvező, ám a szomszédos Kína dinamikusan növekvő piacához képest Indiában hat egy bizonytalansági tényező, a politikai labilitás is. India – így a cikk szerzői – a világ legnagyobb demokráciája, ahol a politika történelmi távlatokban is hajlamos a populisztikus kilengésekre, ami nem mindig kedvez az MC-knek. A koalíciókat ráadásul politikai csoportosulások sokasága alkotja, amelyek hajlamosak a belharcokra, és nem is kellőképpen stabilak.

A környezet pusztulása, a szállítási-beszerzési nehézségek, az oktatás helyzete és az esetleges reformok ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolhatják az indiai gazdaság növekedését, ám ha ez utóbbi folytatódik, növekedni fognak az egészségügyi kiadások is, ez pedig előnyös lehet a receptköteles szerek hozzáférhetősége és az egészségügyi infrastruktúrába való beruházás szempontjából.

Jóllehet az indiai gyógyszerpiac vonzó, enyhén szólva zsúfolt: több mint 20 ezer gyártó cég, 60 ezer disztribútor és 7-800 ezer kiskereskedő osztozik rajta. A tíz piacvezető vállalat körülbelül a 30 százalékát birtokolja, a maradék 70 százalékért 250-e versengenek.

A piacon hagyományosan az akut betegségek gyógyszerei dominálnak, a járványok újabb és újabb lökéseket adtak a növekedésnek. Ma a krónikus megbetegedések elleni szerek piaca ugyancsak lendületesen fejlődik, és jelentős áremelkedéseket produkált – ugyanakkor, amikor a honi gyógyszerpiac más szegmentumait inkább a stabilitás jellemezte. Az áremelkedés okai közt a Scrip szerzői a következőket sorolják fel: a krónikus betegek gyógyászati célokra fordítható jövedelmeinek növekedése – „ragaszkodás" bizonyos vényköteles gyógyszerekhez, illetve az alternatív megoldások csekély száma – új, a terápiákat differenciáló, és a páciensek számára nagyobb értéket termelő technológiák megjelenése.

2006 végére a hazai gyógyszerforgalom értéke elérte a 6,2 milliárd dollárt, és várható, hogy továbbra is évi 9,5-10 százalékkal nő majd, hogy aztán 2015-re esetleg elérje a 16 milliárd dollárt. A látszólag biztos növekedés ellenére azonban az MC-k számára bizonytalansági tényezőt jelent, hogy vajon az orvosok az ő gyártmányaikat rendelik-e, ha ezek generikus alternatívája is létezik. […]