Ingyenpénz kétes innovációra

A fejlődő országokban ideális pénzmosási módszer a "dupla" céges megoldás.

A magyar innováció fejlesztésére szánt állami milliárdok sorsáról ír az Élet és Irodalom idei első számában. Lázár György cikkéből kiderül: máshol is van korrupció, az viszont magyar sajátosság, hogy a kutatás-fejlesztésben szokatlanul sok offshore cég vesz részt. Vannak „dupla" céges megoldások is, amikor a magyarországi kutató kft.-t egy külföldi offshore cég birtokolja, ugyanazokkal a tulajdonosokkal, sőt ugyanazzal a cégnévvel. Ez legális, bár a kutatás-fejlesztésben rendkívül szokatlan, viszont a fejlődő országokban gyakori, mert ott ezt ideálisnak tartják a pénzmosásra.

A cikk szerzője, Lázár György többek között a magyar AIDS-tapaszról ír, amelyet a budapesti székhelyű Genetic Immunity Kft. fejleszt. A cég több, mint kétmilliárd forintot nyert a magyar innovációs pályázatokon. A kutatást Lisziewicz Julianna, a Semmelweis egyetem Amerikából hazatért professzora irányítja. Lázár szerint furcsa, hogy az ígéretes találmány nem talált kockázati befektetőt Amerikában. Ráadásul a Genetic Immunity Kft. tulajdonosa egy Amerikában, Maryland államban bejegyzett offshore cég, amely szintén Genetic Immunity LLC névre hallgat, és mindkét céget a Lisziewicz család birtokolja.

Tavaly novemberben az amerikai Genetic Immunity kétmillió dolláros (kb. 400 millió forint) kölcsönt vett fel ún „bridge loan" formájában. Az ilyesfajta kölcsönért általában biztosítékot, vagy ún. „warrant" fedezetet is le szoktak tenni. Lehetséges lenne, hogy az amerikai Genetic Immunity az állami pénzen összehozott magyar kft-t ajánlotta fel garanciának?

Lisziewiczéknek egyébként meggyűlt a bajuk az amerikai hatóságokkal, ugyanis a Genetic Immunity szokatlan pénzügyi tranzakciói felkeltették Maryland államügyészének a figyelmét is, és a céget 2005-ben pénzbüntetésre ítélték. Kiderült ugyanis, hogy nemcsak AIDS-tapaszt kutattak Budapesten, hanem regisztrálatlan értékpapírokat is árusítottak Amerikában több százezer dollár értékben, az pedig illegális.

Lázár szerint azonban a magyar innováció történetének mindmáig legfordulatosabb sztorija a magyar madárinfluenza-oltóanyag kifejlesztéséhez fűződik. Az Omninvest Kft. kapott kétmilliárd forint állami támogatást a projektre, a cég többségi tulajdonosa egy ciprusi offshore cég. Nem tudni, hogy pontosan mit is fejlesztettek ki, ugyanis az oltóanyagot csak hazai pályá, Magyarországon törzskönyvezték. Klaus Stohr, az Egészségügyi világszervezet (WHO) szakértője „hatástalannak" nevezte az Omninvest oltóanyagát, de a kétmilliárd forint hasznosításáról szóló kutatói jelentést a magyar hatóságok így is elfogadták. Az egyiptomi VACSERA cég megvásárolta a technológiát, amellyel a magyar szérumot kifejlesztették. A partnerség azért is biztató – így a szerző -, mert a VACSERA készítményeinek hatásosságát olyan nagyvonalúan ellenőrzik, hogy termékeik gyakran még az egyiptomi követelményeknek sem felelnek meg, ami miatt gyártósoraikat is leállították 2005-ben.