Jó az etikus patikai modell

Trendfordulót jelezhet az Európai Bíróság nyár eleji döntése.

Ez kimondja, hogy nem ellentétes az uniós joggal a gyógyszerpiac nemzeti szabályozása, ahol fő szabályként csak gyógyszerész működtethet patikát – írja cikkében dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke.

Önmagában a nemzeti szabályozás létjogosultságának megerősítése nem meglepetés. Azonban annak kimondása, hogy az élet és az egészség védelme érdekében a nemzeti kormányok a lakossági gyógyszerellátás területén a letelepedés szabadságát és a tőke szabad áramlását is korlátozhatják, komolyan fékezheti az uniós tagországokban eddig fősodorba tartozó gyógyszerpiaci liberalizációt.

Különösen azok után, hogy a bizottságéval szembeni olasz (és német) álláspont támogatására a perben beavatkozói státust kért Franciaország, Spanyolország, Ausztria, Görögország és Lettország kormánya is.

Az uniós bíróság érvelése szerint a gyógyszerek szükségtelen vagy nem megfelelő alkalmazása súlyosan károsíthatja az egészséget, anélkül, hogy "a páciens a készítmény használatakor mindezt észlelné". Továbbá a helytelen gyógyszerfogyasztás "az anyagi erőforrások pazarlásával jár", miközben az egészségügyi ellátásra fordítható anyagi erőforrások "végesek".

Ezért a tagállamok a gyógyszer-értékesítés jogát fenntarthatják kizárólag patikusoknak, mert ők azok, akiknek a betegek részére "garanciát és tájékoztatást kell adniuk". Sőt, a bíróság szerint a tagállamok azt is előírhatják, hogy az orvosságokat olyan gyógyszerészek értékesítsék, akik szakmailag ténylegesen függetlenek. A gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkezőknek ugyanis nincs "a gyógyszerészekével egyenértékű képzettsége, tapasztalata és felelőssége", következésképp "az ő esetükben nincsenek meg ugyanazok a garanciák, amelyeket a patikusok nyújtanak".

A bíróság szerint a gyógyszertárak kizárólagos gyógyszerészi tulajdonban tartása (a patikusok egzisztenciális függetlensége) a kiadások szempontjából megtakarításokhoz vezethet. A bíróság még ennél is tovább megy, amikor kimondja, hogy a nem gyógyszerész tulajdonosok által működtetett patikákban "fennállhat annak a kockázata, hogy a gyógyszerészek szakmai függetlenségének biztosítására irányuló jogszabályokat a gyakorlatban nem tartják be", mivel az ilyen üzemeltetők "nyereségre való törekvésének érdeke az önálló vállalkozó gyógyszerészekéhez képest nem egyenértékű módon fékezett".

Úgyszintén figyelmet érdemel, hogy a bíróság szerint a gyógyszerpiac többi szereplőjének a gyógyszertárak tulajdonlásában és üzemeltetésében játszott szerepével kapcsolatban "a tagállam vélheti úgy, hogy a forgalmazó vállalkozások bizonyos nyomást gyakorolhatnak a munkavállalóként foglalkoztatott patikusokra, azért, hogy a haszonszerzési célokat részesítsék előnyben". Ez megfelelő indok lehet a gyógyszergyárak és -nagykereskedők gyógyszer-kiskereskedelemtől való távol tartására is.