Keserű pirula a törvény a gyártónak és a betegnek is?

A tárca elégedett a gyógyszergazdaságossági törvény eredményével, nem így e sok milliárdos piac szereplői.

Az egészségbiztosító gyógyszerkasszájának kiadási végösszege 2007-ben 292 milliárd forint volt, az egy évvel korábbi 388,7 milliárddal szemben. Igaz, az imponáló eredményhez csaknem 23 milliárdos befizetéssel járultak hozzá a gyógyszergyártók és nagykereskedők, vagyis a gyógyszerek ártámogatására fordított tényleges összeg nagyobb a büdzsé zárásában szereplőnél. A jelentős mértékű kiadáscsökkenés a gyógyszerpiacot alaposan átrendező gyógyszergazdaságossági törvénynek tudható be.

A még 2006-ben elfogadott, s 2007. január közepén életbelépett új szabályok érintették a piac szinte minden szegletét, s minden szereplőjét. Csak néhány az ekkor bevezetett újdonságok közül: jelentősen csökkentették az úgynevezett normatív - vagyis nem különleges egészségügyi megfontolásból adott - támogatási kulcsokat (90 helyett 85, 70 helyett 55, 50 helyett 25 százalékos biztosítói ártámogatás). Megszüntették a teljes ingyenességet, vagyis azok után a gyógyszerek után is fizetni kell 300 forintot - úgynevezett dobozdíjat -, amelyek egyébként a betegség jellegéből adódóan térítésmentesen járnak a rászorulóknak. A megcélzott árversenyben már azok a készítmények is igazodási ponttá - referenciává - válhatnak, amelyek piaci forgalma egy százalék - a korábbi három helyett. S végül: ugyancsak az árverseny fokozása érdekében negyedévente szablyák újra a hatóanyag alapú illetve terápiás fix csoportokat. Amelyik készítmény ára több, mint 20 százalékkal magasabb a referenciatermék áránál, kiesik a támogatotti körből - delistázzák -, s csak jelentősen csökkentett árral kerülhet vissza az árkiegészítésben részesülő medicinák közé.

A piac újraszabásának eredményeként 2006-hoz viszonyítva 16 milliárd forinttal - 15,2 százalékkal - fizettek többet a betegek az ártámogatásban részesülő gyógyszereikért, hangzott el az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén, ahol a gyógyszergazdaságossági törvény egy éves tapasztalatait összegezték a képviselők, s meghívottaik. A most elkészült minisztériumi elemzés szerint a támogatási kulcsok radikális csökkentésének eredményeként a lakossági többletkiadás akár 50 milliárd forint is lehetett volna, ha nem indul be az árverseny. A lakosság egyébként tavaly 121,4 milliárd forintot költött ártámogatott gyógyszerei kiváltására, a 2006-os 105,4 milliárddal szemben.

Ettől azonban a gyógyszerfogyasztókat képviselő betegszervezetek képviselői nem hatódnak meg. A mozgássérülteket képviselő Hegedűs Lajos szerint például a fizetőképesség romlása miatt 25 százalékkal csökkent a gyógyászati segédeszközök forgalma, az Asztmás és Allgergiás Betegek Szövetségének elnöke, Pós Péter pedig a delistázási gyakorlatot kifogásolta, amelynek eredményeként sikerült olyan termékek ártámogatását megszüntetni, amelyek helyettesítésére nem állt rendelkezésre másik medicina.

A delistázási gyakorlat szúrja a gyártók és forgalmazók szemét is, de mindenképp változtatnának a negyedévenkénti fixesítési gyakorlaton is. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke példaként említette, hogy már csak egy-két forinttal csökkentik a gyártók az árakat, s ez már sokkal inkább teher, mintsem jótétemény az újabb és újabb gyógyszerekre átállított betegek számára. Székely Krisztina kárhoztatta azt is, hogy azért dotálják a gyógyszerészeket, ha más készítményre beszéli rá a betegeket, mint amiben az az orvosukkal megállapodtak.

Ugyancsak az évi kétszeri fixesítés mellett tört lándzsát Búzás László. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója sem ért egyet a jelenlegi delistázási gyakorlattal, s arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártói befizetések összege megegyezik a kutatás-fejlesztésre fordítható milliárdokkal. Az viszont a felettébb innovatív gyógyszeripar halálát jelenti, ha kassza kiegészítésre, s nem K+F-re fordítják ezt az összeget.