Kína: hatalmas állami pénzek a K+F-be
Közzétéve: 2008. 10. 14. 10:45 -
• 3 perc olvasásKözzétéve: 2008. 10. 14. 10:45 -
• 3 perc olvasás
Peking leváltaná a régi generikumokat és az innovatív élbolyba igyekszik.

A Kínai Népköztársaság kormányzata nemrégiben új stratégiai célokat határozott meg az ország gyógyszerfejlesztési programjai számára s tette ezt egy nagyobb iparpolitikai koncepció keretében, amelynek értelmében „le kell szoktatni" a hazai cégeket a generikumgyártásról, rábírva őket, hogy inkább kutatás-ejlesztés alapú modelleket kövessenek.
Shang Guowei – egy speciális technológiai alap vezetője, amelyet azért hoztak létre, hogy felpörgessék a kulcsfontosságú új gyógyszerek fejlesztését – Kína egyaránt nemzetközi kulcsszerepre pályázik a szintetikus vegyi gyógyszerek és a humanizált terapeutikus antitestek kutatásában-ejlesztésében, ami pedig a hagyományos kínai orvosszerek fejlesztését illeti, világelsőségre tör.
A különleges alapot a „11.5"-ös, nemzeti program keretében hozták létre, amelynek futamideje öt év, és 2011-ben zárul le, s amelynek keretében kínai cégeknek az időszak végéra harminc új gyógyszert kell felfedezniük, kifejleszteniük és gyártaniuk rák, szív-érrendszeri betegségek, diabétesz és hét további „fontos" betegség ellen.
Az ország honi gyógyszeriparában jelenleg öt és hatezer közt van azoknak a regionális és kisvállalatoknak a száma, amelyek első sorban generikumgyártással foglalkoznak. Sokat közülük helyi érdekből hoztak létre, aminek következtében szükségtelenül nagy arányokat öltött a hasonló, olcsó, csekélyebb értékű gyógyszerek gyártása. 2007-ben a kínai cégek bevételeiknek átlagosan csak mintegy 2 százalékát költötték kutatásra-ejlesztésre, és állítólag az egész országban, összesen nem költöttek annyit ilyen célra, mint amennyit [akárcsak] egyetlen vezető multinacionális cég.
Idő közben a nemzetközi vállalatok megjelentek Kínában, értékes új gyógyszer-jelölteket fejlesztettek ki, és magukhoz vonzották a legtehetségesebb kutatókat. Kínát, elhanyagolható kutatási potenciál és innováció hiányában, az elemzők többsége a globális ranglista végére sorolták: [valószínűleg] ez késztettette a pekingi vezetést, hogy változtatni próbáljon a helyzeten.
A Science és Technology Daily című kínai napilap [amely honlapján a „legtekintélyesebbnek" nevezi magát] szerint a generikumgyártásból az innovatív iparba való tervezett átmenet megvalósulását segítendő a kormányzat három fejlődési fázist határozott meg: egy átmeneti (2008-10), egy gyors növekedési (2011-15), és egy „előreugrási" (2016-20) időszakot. Az első periódus végére Kína szeretné feljavítani honi kutatási-ejlesztési infrastruktúráját, és megteremteni a helyben fejlesztett gyógyszerek nemzetközi elismertségét.
A Scrip kézelfoghatóbb célokat is említ. Ilyen például, hogy a 11.5-ös program végére be kell fejeződnie egy-két innovációs gyógyszer Kínán kívül végrehajtandó klinikai vizsgálatainak, létre kell hozni tíz, Kínában a legszélesebb körben használt gyógyszer javított-továbbfejlesztett alternatíváját, létre kell hozni tíz-húsz vállalkozási alapon működő kutatóközpontot és nyolc-tíz országos technológiai platform. [Hasonlók a 2007-ben alapított, magyar eVita Technológiai Platformhoz – a ford.]
A kormányzat eddig 6,6 milliárd jüant (970,6 millió dollárt) csoportosított át a speciális alap számára, amelyhez már megalakulása után kevéssel számos pályázatot nyújtottak be, s amelyet a Scrip szerint azért [is] hoztak létre, hogy egyértelművé tegye: a vezetés immár az innovatív gyógyszerekre összpontosít. A kiválasztott projektek első köre mintegy 1,5 millárd jüannyi támogatásban részesül.
A központi kezdeményezésekkel összhangban egyes hazai cégek máris gyorsan növelik kutatási-fejlesztési kiadásaikat. Úgy tudni, a Simcere Pharmaceutical Group 400 millió jüant fektetett egy új gyógyszer kifejlesztésébe, csaknem negyedannyit, amennyit tavalyi IPO-jával (tőzsdei bevezetéssel egybekötött elsődleges részvénykibocsátásával) felhalmozott. E cég hozta forgalomba a szabadalmi oltalmat élvező Endut, egy rekombináns humán endostatint nem-kissejtes tüdőrák kezelésére.
A kínai innováció serkentésének – véli a Scrip – másik módja a finanszírozási mechanizmusok összehangolása. A kulcsfontosságú generikus gyógyszerek fejlesztésére létrehozott alap a [mostani] állami támogatás ötszörösének szétosztására vár pályázókat. Ha ezt a hozzáállást a speciális technológiai alap széles körben magáévá teszi, lehetséges, hogy utóbb a kormány által rendelkezésére bocsátott kezdő összeg csaknem ötszörösét, több mint 30 milliárd jüant invesztálja majd a kínai ipar gyógyszerkutatási-fejlesztési tevékenységébe.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek