Kinek jó az innováció válság idején? | Weborvos

Innováció a gazdaságban címmel konferenciasorozatot indított a Budapesti Corvinus Egyetem Innovációs Központ.

A szervezők elsőként a gyógyszeripar-beli fejlesztéseket tűzték napirendre, de a későbbiek folyamán egyéb iparágazatokat is górcső alá vesznek. A rendezvény előadásaiból az derült ki, hogy kutatás-fejlesztésbe fektetni fontos és érdemes, és senki se jár jól, ha a gazdasági világválság az innováció útjába áll.

A "Gyógyszeripar és innováció" című szakmai konferenciát megnyitó beszédében a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, prof. Mészáros Tamás röviden bemutatta a BCE Innovációs Központ megalakulásának körülményeit és okait. A Központ múlt ősszel alakult meg Pártos Ferenc vezetésével, alapvetően a kutatási szféra és az üzleti világ közötti kapcsolat erősítése, valamint a technológiai fejlesztések gazdasági elősegítése érdekében.

A rektor elmondta továbbá, hogy azért a gyógyszeripart választották a konferencia sorozat első témájának, hagyományosan ez a magyar sikerágazat: a világ száz legdinamikusabb cége között egy, a 250 leginnovatívabb vállalatai között két magyar gyógyszercég található. Mészáros professzor úgy vélekedett, hogy az ágazat a gazdasági válság idején egyensúlyozó tényező lehet, ezért kellene minden irányból - kormányzati szinten, nagyvállalatok részéről és egyetemek hozzáadott tudása által elősegíteni a gyógyszeripar-beli fejlesztéseket. Ezen a területen Magyarország a mai világban a feltörekvő országok között szerepel, a leginnovatívabbak a finnek, a svájciak, a németek az angolok és az amerikaiak. Belföldi vonatkozásban a gyógyszergyártás első helyen áll az innovatívak között, nem sokkal megelőzve a technológiai berendezések és az autóipar után.

Európában az a jellemző, hogy legnagyobb mértékben (63,7 %) a versenyszektor finanszírozza az ágazatban megvalósuló K+F tevékenységet, ezt követik a kormányzati és a felsőoktatás részéről történő támogatások. Magyarországon ezzel szemben nem elég aktívak a versenyszektor képviselői, ha valakik, akkor döntően a külföldi tulajdonú gyógyszercégek áldoznak K+F-re, de minden iparágat egybevetve is csak néhány tucat nagyvállalat.
Mészáros szerint az állandó, visszahúzó deficiteket a gazdasági teljesítményhiány, az államháztartási hiány, a fizetési mérleg hiánya és a tudásmérleg hiánya képezi. ezekkel a problémákkal szemben is az innováció elősegítésével kellene harcolni, mert csak így tudja az ország semlegesíteni a világgazdasági hatásokat, valamint teret biztosítani a Magyarországon képzett fiatalok tudásának. Az innováció a gazdaság fejlesztési stratégia részévé kell hogy váljon - szögezte le a rektor.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium versenyképességért felelős szakállamtitkára, Mester Zoltán arról adott számot, hogy a Minisztériumban az ipar képviselőinek aktív részvételével kidolgoztak egy gyógyszeripari fejlesztési stratégiát, mely várhatóan ez év nyarán kerül majd a kormány elé. A gyógyszeripar többek között azért szerepel a prioritást élvező ágazatok listáján, mert Magyarországon jelentős hagyománnyal bír, komoly szerepet vállal a foglalkoztatásban, számottevő hozzáadott értéket tud felmutatni, korábban is végeztek ezen a területen kutatás-fejlsztést, a gyógyszercégek exportot is termelnek, valamint növekedési potenciállal és FDI vonzással bírnak.

A fejlesztési stratégiára ráadásul égetően szüksége van az ágazatnak, miután 2007-ben felére esett vissza beruházási költsége – tette hozzá a szakállamtitkár. A főbb problémaköröket Mester a forráshiányban, a humánerőforrás-hiányban és a nem megfelelő szabályozási környezet stagnálásában jelölte meg.

A tervezett intézkedésekre térve külön beszélt finanszírozási, szakképzés területén megvalósítandó és szabályozásban megnyilvánuló akciótervről. A finanszírozás vonatkozásában a K+F ráfordítások leírhatósága, a jelenlegi konstrukció módosítása EKD (egyedi kormány döntés) által, valamint az uniós és a hazai források összehangolása lenne a tervek szerint a három legfontosabb lépés. A szakképzés támogatásának szegmensei a kutatói létszám emelkedését és a piaci szereplők bevonását, emellett a természettudományi képzések erősítését célozzák. A szabályozás területén megvalósítandó akcióterv részei pedig tárcaközi munkacsoport(ok) létrehozása, a törzskönyvezés folyamatának rövidítése, zöldmezős beruházások elősegítése, versenytársainknál kedvezőbb szabályozási környezet kialakítása.

A stratégia célja, hogy a magyar gyógyszeripar bázisai tovább erősödjenek, emellett szorosabb együttműködést építsenek ki a biotechnológiai cégekkel, a nagy nemzetközi cégek magyarországi leányvállalataikat is vonják be K+F projektjeikbe, a magyar cégeknek pedig lehetőségük legyen részt venni a nemzetközi szinten megvalósuló kutatásokban – mondta Mester Zoltán.

A London School of Economics vendégelőadója, prof. Panos Kanavos előadásában különböző, külföldön bevett mérési stratégiákat bemutatva bizonyította, hogy az innovációba fektetett beruházások sokszorosan megtérülnek egy ország számára. Említette többek között a különböző antibiotikumok kedvező hatását, melyek bevezetésükhöz képest 87,6 %-kal csökkentették a morbiditást. A példák között a szakember a vakcinák megelőző hatásáról, és az életminőség-javító gyógyszerek értékéről is beszélt. A hipertónia kezelésében alkalmazott gyógyszereknek köszönhetően az USA-ban évente 86 000 ember menekül meg a korai haláltól. A gyógyszerinnováció előnyeit Kanavis gazdasági vonatkozásban is bemutatta, s kutatások eredményeivel bizonyította: amit egy ország lakossága korban megnyer, azt az adott ország gazdasága is megnyeri. Az egészségügy területén megvalósítandó innovációk meghatározásában a szakember szerint először is azt kell megvizsgálni, hogy az ágazat munkavállalói miben szenvednek hiányt. Fontos, hogy a magán, az egyetemi és az állami szféra együtt tudjon működni a szükséges fejlesztések megvalósítása érdekében. A különböző országok különböző szempontok alapján dolgozzák ki az innovációk létjogosultságának vizsgálatát: Franciaországban például kizárólag a klinikai hasznosíthatóságra koncentrálnak, míg az pl. angolok, a finnek, a németek és a lengyelek a klinikai hatásossággal együtt a költséghatékonyságot is mérlegelik különböző szempontok alapján. (Kanavis szerint ez a módszer jelenleg a nemzetközi trend.) Általános megállapításként végül leszögezte a szakember: egy adott innováció hosszú és rövid távú eredményeit is érdemes vizsgálni.

A rendezvényen előadást tartott még Prof. Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke. A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy válság idején különösen fontos kijelölni a prioritásokat, s a néhány, ilyen körülmények között is fejlesztésekre érdemes területen fel kell használni az ország szellemi tőkéjét. Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy a XXI. sz-ban a világ fejlett államaiban az alapkutatás elválaszthatatlanul összekapcsolódott a vállalati fejlesztésekkel, s kulcsfontosságú, hogy az állam milyen vállalatokat, innovációt és alapkutatást támogat. Magyarországon csökkent a gyógyszeripar output-ja az újonnan bevezetett gyógyszerek tekintetében, holott K+F-re egyre többet költöttek. Az így keletkezett rést a professzor egyebek mellett azzal indokolta, hogy a gyógyszeripari fejlesztések napjainkban sokkal kevésbé építkeznek az egyetemek tudásbázisára, mint a korábbi sok-sok évtizedben. A megoldást a szakember az egyetemekkel való szorosabb együttműködés mellett pl abban látja, hogy a nagyvállalatok biotechnikai cégeket vegyenek, illetve olyan kisvállalatokat kebelezzenek be, amelyekben fellelhető némi K+F potenciál.

A gyógyszeripar jelenlegi problémáiért az MTA volt elnöke a hazai vállalatokat negatívan diszkrimináló szabályozást is felelőssé teszi, melyet az ágazat fejlesztése érdekében azonnal át kellene struktúrálni.

A konferencia záróelőadását dr. Robert G. Geursen tartotta a Geursen Consulting cégvezető igazgatója tarotta. Véleménye szerint megkérdőjelezhetetlen tény az egészségügy hozzájárulása a gazdaság egészéhez, s az ezen ágazatban mutatkozó hiányosságok terhe nem csupán a hosszú távú költségnövekedésben jelenik meg, hanem erőteljes szociális, társadalmi költségekben is, amelyek a betegszabadságban, a munkahelyről való távollétben, alacsonyabb termelékenységben és korai nyugdíjban nyilvánulnak meg. Az egészségügyi költségek ezért - beleértve a gyógyszereket is - befektetésnek tekintendők.

A tudományos programot felkért hozzászólók gazdagították véleményükkel: Dr. habil Imre József a K+F-ért felelős Tárca nélküli miniszter Hivatala, Stratégiai főosztályának vezetője, Gál Péterné, az EGIS Gyógyszergyár NYrt. vezérigazgatója és Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója emelkedett szólásra, mielőtt a konferenciának helyt adó Corvinus Egyetem előadóterme kötetlen beszélgetések színterévé vált.