Mikrobuborékokkal áttörhető a vér-agy gát

Új technika: átcsusszanhatnak rajta az Alzheimer-, a Parkinson- és a tumorellenes hatóanyagok.

A vér-agy gát, az agybéli hajszálereket bélelő, sűrűn egymáshoz illeszkedő sejtekből álló réteg mindig is az ideggyógyászok réme volt, mivel ez a védelmi vonal nemcsak a számos potenciálisan ártalmas vegyi anyag ellen védi az agyat, hanem például olyanok ellen is, amelyeknek nagyon jó hasznát venné.

A ScientificAmerican szerint több évtizedes tudomány kutatás eredményeképpen eljött az ideje, hogy a nevezetes védvonalat legalább annyi időre áttörjék, amennyi alatt „átcsusszanhatnak" rajta az Alzheimer-, a Parkinson- és a tumorellenes hatóanyagok. (Ugyanakkor nem volna felesleges áthatolhatatlanná tenni olyan ősi, a behatolásban igencsak sikeres ellenségek számára, amilyen sok ártalmas mikroba, például a malária-parazita.)

Az új módszer mikrobuborékokat alkalmaz, kicsiny, előre megformázott, egyszerű gázokból álló hólyagokat, melyek falát egy merev lipidsejt alkotja. A Harvard, a Massachusetts Institute of Technology, a Columbia egyetem, és más meglehetősen jó nevű intézmények kutatói folyamatosan dolgoznak olyan módszereken, melyekkel a buborékokat a vérbe injektálhatják, majd ultrahang alkalmazásával odairányíthatják őket a vér-agy gáthoz, melyen aztán meghatározott pontokon rést nyitnak . Miután a védvonalat áttörték, a terapeuták hatóanyaggal bevont, mágneses töltésű nanotestecskéket fecskendeznek a páciens ereibe, és az MRI sugaraival pontosan arra a helyre terelik őket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

A rágcsálókon végzett eddigi vizsgálatok során kiderült, hogy az eljárás (a buborékok és az ultrahang használata) mintegy 20 százalékkal megnövelte az agyba jutó Alzheimer-kór- és tumorellenes anyagok mennyiségét.

A mikrobuborékok alkalmazása csak a legújabb és legígéretesebb azon újabb projektek sorában, amelyeket a vér-agy gát problémájának megoldására elindítottak. (Az egyik első sikeres kísérletet amúgy – s azóta még számtalant – a malária-parazita hajtotta végre.) Akad tudóscsoport, amely katétert vezet az agy hajszálereibe, és gyógyszerek sokaságát tervezi, melyek kicselezik az agyat, hogy átengedje őket.

„A mikrobuborékok alkalmazása kevésbé invazív és költséghatékonyabb, mint a rendelkezésünkre álló többi lehetőség, nyilatkozta a Scientific American-nek Nathan McDannold, a bostoni Brigham and Women’s Hospital raiológus kutatója. A tudósoknak mindazonáltal el kell hárítaniuk még bizonyos nehézségeket. A fő probléma az, miként fokozzák olyan mértékűvé az ultrahang intenzitását, amely hatni már hat, de még nem károsítja az emberi szöveteket. McDannold-nek meggyőződése, hogy minden fronton gyors előretörés várható. „Humán felhasználásra [a módszer] még nem elég kifinomult", véli, „de rövidesen oda is eljutunk".