Patikaláncok Németországban is?

Elképzelhető, hogy a szövetségi köztársaság megváltoztatja saját, a patikák tulajdonlását szabályozó törvényeit.

Elképzelhető, hogy amennyiben az Európai Bizottságnak sikerül keresztülvinnie akaratát, a szövetségi köztársaság megváltoztatja saját, a patikák tulajdonlását szabályozó törvényeit, és engedélyezi gyógyszertári hálózatok létrehozását – írja a Scrip.

A Bizottság hivatalosan kérte Berlint, hogy jogi indoklással alátámasztott állásfoglalásban vizsgálja felül a jelenlegi regulációt. Az Unió kormánya úgy véli, hogy a németországi gyógyszertárak tulajdonlásáról szóló jogszabály ellentétes az Európai Közösség Szerződésének 43 cikkelyével, amely a tagállamokban védelmezi a „vállalkozás szabadságát".

Németországban patikát csak gyógyszerészek, illetve kizárólag gyógyszerészekből álló társaságok birtokolhatnak. Egy tulajdonosnak ráadásul legfeljebb négy gyógyszertára lehet – egy fő-, és három fióküzlet.

Azzal, hogy az EU támadja a német tulajdonlási törvényeket, magnyitja az utat a gyógyszertári láncok előtt – nyilatkozta a Scripnek az ABDA – a német gyógyszerész-szövetség – képviselője. Ha, úgymond, a törvény megváltozik, a láncok dominálnak majd, ennek nyomán pedig függőlegesen integrált rendszer jön létre, hasonlóan a 2001-2006 közti drámai norvégiai piaci fejleményekhez, melyek a patikaláncok engedélyezése idézett elő.

Számos [norvég] gyógyszertárnak mostanra nagykereskedők a tulajdonosai, aki szoros kapcsolatban vannak a gyártókkal. Ez azzal jár, hogy az iparnak ma nagyobb befolyása van azoknak gyógyszereknek a kereskedelemére, amelyeket a fogyasztók nagykereskedőktől és gyógyszertárakból szereznek be.

„Fontos, hogy a gyógyszerészek függetlenek, így a nagykereskedők nem tudnak nyomást gyakorolni rájuk, nem írhatják elő nekik – a fogyasztói igények figyelmen kívül hagyásával – mit áruljanak", mutat rá ezzel szemben az ABDA.

Németországban jelenleg 20 ezer független gyógyszertár működik – nyilatkozta képviselőjük a Scripnek.

A szövetség egyébként vitatja az Unió illetékességét, mondván, hogy a közösségi szerződés 152. cikkelye szerint az egyes országok maguk szervezik-irányítják egészségügyi rendszerüket. „Az egészséggel kapcsolatos ügyek az adott államokra tartoznak" – így a németek, az Európai Bizottság viszont „korlátozások egészségvédelmi okokkal nem igazolhatók".

Lehetséges, véli a Scrip, hogy a vita végére az Európai Bíróság tesz majd pontot. Az ABDA erre is tud kádenciát: nincs értelme bírósági döntést kérni, hiszen a brüsszeli törvényszék jelenleg is tárgyal egy hasonló ügyet, amelynek tétje, hogy birtokolhat-e német gyógyszertárat külföldi tulajdonos.

2006 júliusában a holland Doc Morris csomagküldő gyógyszertári cég üzletet nyitott Saarland szövetségi tartományban, amelyet azonban utóbb egy másik német gyógyszerészszövetség, a DAV követelésére ideiglenes rendelkezéssel bezártak.

A saarluisi felsőbb közigazgatási bíróság azonban utóbb úgy foglalt állást, hogy a német törvény ellentétes az úniós joggal, következésképpen egy, az EU területén működő patika bármely más tagállamban nyithat fióküzletet.
Mivel azonban a DAV és a patikusok tiltakoztak, a német kormány az Európai Bíróság elé terjesztette az ügyet, kérve annak megállapítását, ütközik-e az úniós szabályzással a német törvény. A döntés a jövő év elejére várható.

xxx

A Bizottság jogi indoklással alátámasztott állásfoglalást küldött Portugáliának, amelyben jelezte, hogy a portugál patika-jogszabályok nem kompatibilisek az Európai Közösség szerződésének 43. artikulusával: Lisszabon t.i. tiltja, hogy gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégek gyógyszertárakat birtokoljanak vagy üzemeltessenek.

Helyi korlátozás az is, hogy egy tulajdonosnak legfeljebb négy patikája lehet. Ez a rendszer az Európai Bizottság állásfoglalása szerint „nem alkalmas arra, hogy szavatolja az egészség védelmét, ezért nem egyeztethető össze a szabad vállalkozásnak a közösségi szerződés 43. cikkelyében foglalt szabadságával".
A Bizottság mindazon államoknak jogi indoklással alátámasztott állásfoglalást küld, amelyeknek törvényei [– brüsszeli megítélés szerint –] ellentétesek az alapszerződéssel. Erre azután kerül sor, hogy a Bizottság alkalmat adott a tagállam(ok)nak arra, hogy a Szerződés 226. cikkelye értelmében megtegyék észrevételeiket az aktuális ügyben.

Ha a Bizottság két hónapon belül nem kap kielégítő választ Portugáliától, az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.