Rákellenes génterápia: transzatlanti bevetés?

Az első génterápiás termék lehet, amelyet bármiféle betegség ellen az USÁ-ban is, az EU-ban is egyaránt forgalmaznak.

Az Introgen Therapeutics az Egyesült Államokban és az Európai Únióban egyaránt engedélyt kért úttörő jelentőségű fejlesztésének, az Advexinnek forgalmazására. A szert kiújuló, más kezelésekkel szemben ellenálló feji-nyaki tumorok terápiájában alkalmaznák. Ha megkapja a jóváhagyást, az első génterápiás termék lesz, amelyet bármiféle betegség ellen az USÁ-ban is, az EU-ban is egyaránt forgalmaznak.

A texasi központú Introgen biotech-vállalkozás gyártmányának gyorsított eljárásban történő amerikai engedélyeztetését kérte, és ha a Szövetségi Élelmiszer és Gyógyszerhatóság (FDA) helybenhagyja a kérést, vállalja, hogy az eljárás kezdetétől számított hat hónapon belül hozza meg döntését.

Az Advexinben genetikailag módosított adenovírust alkalmaznak, amely egészséges p53-as tumor-szuppresszor géneket ültet a daganatsejtekbe. A p53-ast szokás „a genom [génkészlet] őre"-ként emlegetni, azonban egyszersmind az egyik leggyakoribb örökítőanyag-egység is, amely rákban mutálódik. Erre az összes rákos megbetegedések mintegy ötven százaléka esetében kerül sor, a másik körülbelül ötven százaléknál a gén működésében lép fel zavar. A p53-as fehérje első sorban transzszkripciós faktorként működik, és egy sor különböző funkciójú gén expresszióját ellenőrzi. Ismert „hatáskörébe" tartoznak a sejtciklus-reguláció, az öregedés, a programozott sejthalál. Javítja továbbá a DNS károsodásait: mindezek rák-kórképekben igen nagy jelentőséggel bírnak.

Ennek következtében a p53-asra már jó ideje intenzív figyelem irányul, eddig azonban mindössze egyetlen olyan szert engedélyeztek, amelyet működésének helyreállítására fejlesztettek ki. Ezt a másik adenovírus-vektor alapú génterápiát, a Gendicinet, amelyet a sencseni (Kína) SiBiono Gene Technologies fejlesztett ki, kései stádiumú feji-nyaki daganatok ellen Kínában 2004 óta alkalmazhatják.

Dr. Bob Sobol, az Introgen tudományos ügyekért felelős első alelnöke a Scrip kérdésére megerősítette, hogy az Advexin csakugyan hasonló a Gendicine-hez, bár vannak köztük kisebb eltérések, például ami molekuláris struktúrájukat illeti. Annak oka, úgymond, hogy saját génterápiájával mindkét cég egyaránt a feji-nyaki rákokat vette célba, az, hogy ez a típus leggyakrabban lokális-regionális formában jelenik meg, azaz ritkák a távoli áttételek, ennek nyomán pedig kézenfekvő, hogy ellenük vessék be a lokalizált génterápiát.

Az Introgennél arra számítanak, hogy az Advexin a betegeknek annál a körülbelül ötven százalékánál fejti majd ki optimális hatását, akik mutáns p53-assal rendelkeznek – illetve annál az ugyancsak körülbelül ötven százaléknál, akiknél alacsony a kiválasztott mutáns protein szintje. Ennek alapján az alelnök úgy véli, hogy a szer a betegek 75 százalékánál jól teljesít majd – nem függetlenül azonban attól, hogy az egyes betegek a rák melyik fajtájában szenvednek.

Sobol szerint azért nem várható, hogy az Advexin a pácienseknek annál a maradék egynegyedénél is hasson, akinek magas a p53-szintje, mert ez a gén négyelemű tetramerként fejti ki hatását, ha pedig a tetramerban van egy abnormis monomer, működésképtelen. Ráadásul a mutáns p53-asnak jóval hosszabb a félélet-ideje [T1/2, half-life], mint a normálisé: ez és a másik tényező együtt azt eredményezik, hogy a normális p53-as funkcióhoz jóval több egészséges p53-as szükséges, azaz a magas mutáns p53-szinttel rendelkező tumorok nem kezelhetők normál p53-ast termelő génterápiával.