Svédország leszámolna a patikamonopóliummal

A javaslat szerint bárki – a gyártókat és a gyógyszer-rendelőket kivéve – tulajdonolhatna gyógyszertárat.

A svéd egészségügyi és szociális minisztérium javaslatot tett közzé, amelynek értelmében megszűnne az Apoteket nevű patika-monopólium. A minisztérium szerint a gyógyszerekhez való hozzájutás és a betegeknek nyújtott szolgáltatások javítása érdekében szükséges, hogy az Apoteket mellett más szereplők is részt vehessenek a gyógyszerellátásban.

Annak érdekében, hogy az Apoteket leendő versenytársakkal azonos feltételek alapján működjön, a gyógyszertári rendszernek önálló, a kormány tulajdonában lévő független entitássá kell alakulnia. E feltételek volnának többek közt: a elektronikus recept alkalmazása, egyéni támogatás-dokumentációk, nyilvántartások és statisztikák készítése-vezetése.

A javaslat szerint bárki – a gyártókat és a gyógyszer-rendelőket kivéve – tulajdonolhatna gyógyszertárat, aki megkapná a gyógyászatitermék-hatóság hozzájárulását. A tulajdonosnak ugyan nem volna szükséges gyógyszerész-képzettséggel rendelkeznie, a gyógyszertárban azonban nyitvatartási időben állandóan tartózkodnia kellene valakinek, akinek megvan a kellő kvalifikációja. Engedélyeznék az internetes és postai megrendeléses árusítást is.

A szabadalmi védettségű gyógyszerek árazása változatlan maradna. A jelenlegi modell, amelyben a gyógyszerészetti szolgáltatások bizottsága (LFN) állapítja meg, mely gyógyszereket támogatnak, s a kiskereskedelmi árukat is meghatározza, fennmaradna. Minden gyógyszertárnak az LFN által megállapított árakat kellene alkalmaznia, és támogatott gyógyszerekre árengedményt sem adhatnának.

A disztribútorok maguk állapíthatnák meg a generikumok és a párhuzamos import keretében behozott termékek árait, de minden hasznukból a gyógyszertárnak is részesednie kellene. Az alacsonyabb árak révén létrejövő nagyobb árrések [a koncepció szerint] a fogyasztói oldalon alacsonyabb vételárakat eredményezne.

Ami a generikumokat illeti, a tervezet egy kétszakaszos folyamatot vázol fel. A verseny felszabadítása előtt a referenciaárak megállapítása céljából az LFN felmérné a honi és nemzetközi árviszonyokat. Az új gyógyszerpiac kialakulása és stabilizálódása után pedig – mintegy két év elteltével – egy (a disztribútorok és a gyógyszertárak közti) dinamikusabb profitmegosztási rendszert vezetnének be.

A recept nélküli gyógyszerek árait a gyógyszertárak továbbra is szabadon állapítanák meg.

A javaslat annak a háromrészes tanulmánynak a második része, amelyet a tárca a svéd gyógyszertári piacról ad ki; a harmadik, a vénynélküli termékekkel foglalkozó rész áprilisban jelenik meg.

A gyógyszeripari vállalatokat a „reformcsomag" közvetlenül nem érinti majd, mivel a szabadalmi védettségű gyógyszerek árazásának és támogatásának procedúrája változatlan marad.
Richard Bergström, a svéd gyógyszeripar szervezetének ügyvezető igazgatója kétségeit fejezte ki, hogy a politika elfogadja majd a kezdeményezéseket, ezek nyomán ugyanis (így ő) automatikusan patikaláncok jönnének létre. „A politikusok mindinkább a pluralitást tartják szem előtt – és kisvállalkozókat akarnak" – tette hozzá. [Svédországot jelenleg jobbközép koalíció vezeti – a szerk.]

Bergström szerint bizonytalan az is, vajon következnek-e a koncepcióból a szabadalmi védettség megszűnésével összefüggő megtakarítások, ezért a gyógyszertámogatásokat álló megyei önkormányzatok körében erős ellenállás tapasztalható. Úgy véli, „a javaslatot visszaküldik majd a bizottságnak, amely létrehozta, a kormány pedig egyelőre csak a vénynélküli szereket és a kórházi piacot érintő liberalizációról hoz döntést.