Több támogatást kapnak az együttműködő betegek

A magas koleszterin-szinttel küzdők 80 százaléka idő előtt felhagy a terápiával.

Csak a gyógyszerüket rendszeresen szedő krónikus betegek juthatnának olcsóbban orvosságukhoz. Egyebek mellett ez is szerepel a kormány gyógyszer-támogatási rendszert átalakító javaslatcsomagjában.

A Corvinus Egyetem kutatása szerint például a koleszterinszint csökkentő pasztillák szedését tízből nyolc beteg az első felírást követő egy éven belül abbahagyja. Márpedig így a szer gyakorlatilag hatástalan, ráadásul megvásárlása végső soron pénzkidobás a beteg és a biztosító számára is – állítja a felmérést végző Molnár Márk, aki korábban az egészségbiztosító gyógyszerügyi főosztályán dolgozott.
A szakember azt mondja, a betegeknek tudniuk kellene, hogy ezeket a gyógyszereket életük végéig szedniük kell, de tapasztalataik szerint nem voltak megfelelő információ birtokában, és az orvostól vagy gyógyszerésztől sem kaptak tájékoztatást arról, hogy meddig kellene folytatni a kúrát. A koleszterinszint csökkentő gyógyszereknél mindenképp azt lehet mondani, hogy ha valaki egy-két-három hónap után abbahagyja a gyógyszer szedését, akkor az adag tulajdonképpen kárba ment – mondta Molnár Márk.

A kutatás szerint a biztosító évente csak a koleszterinszint csökkentőkre tízmilliárd forintot költ el ilyen módon feleslegesen.

Molnár Márk azt mondja, a többi krónikus népbetegség esetében sem sokkal jobb a helyzet: a páciensek 20-50 százaléka az első év végére abbahagyja a kezelést. A beteg-együttműködés hiánya Magyarországon jellemző helyzet – tette hozzá.

A gyógyszerkasszából évente 100-120 milliárd forintot költ az állam a krónikus betegek gyógyszereinek támogatására. Becslések szerint az összeg harmada-fele mehet el olyanok kezelésére, akik nem szedik rendesen az orvosságukat.

A kormány gyógyszer-támogatási rendszert átalakító javaslatcsomagja egyébként ezt a problémát is kezelné. Eszerint az a beteg, aki rendszeresen kiváltja a gyógyszerét, kedvezőbb támogatást kaphat az orvosságához, vagyis olcsóbban jutna hozzá , mint az, aki össze-vissza szedi. Mindez a jövő év elejétől életbe lépő intézkedési tervek között szerepel. Az nem derül ki, hogy ezzel mennyi pénzt lehet spórolni. Annyi tudható, hogy az egész rendszer átalakításával – amelynek egy apró eleme az úgynevezett beteg-együttműködést előnyben részesítő támogatási rend – 120 milliárdot takarítana meg az állam - értelmezte a Kossuth Rádió.

Komáromi Zoltán országos szakfelügyelő, háziorvos 180 perc című műsorban azt mondta: meglepte a kutatás, és azt javasolta a felmérés készítőinek, hogy a betegek háziorvosainál is nézzék meg a dokumentációt. A gondozás a háziorvosi tevékenység egyik munkamódszere – hangsúlyozta, hiszen a diagnózis felállítása után a beteggel együtt állapodnak meg a terápiában és az ellenőrzések rendszerében is.

Évek óta dolgoznak azon, hogy a betegek megszokják: vannak korszerű gyógyszerek kevés mellékhatással. Ha az ellenőrzések során javulást tapasztalnak a különböző értékekben, akkor a betegek is belátják a gyógyszerszedés jelentőségét – magyarázta Komáromi Zoltán. A saját praxisáról szólva elmondta: a 2010-es adatok alapján a koleszterincsökkentőket szedő betegek ötven százaléka rendszeresen szedte a gyógyszert, részt vett a vérvételeken, és az esetükben elérték a célértéket is. A betegek mindössze 11 százaléka nem szedte végig a gyógyszereket, de ők az enyhébb esetek közét tartoztak, tehát náluk az egy-két hónapos gyógyszerezés is eredményes volt.

Komáromi Zoltán vitatta azt is, hogy a háziorvosok időnként nem megfelelően tájékoztatják a betegeket. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy a magyar háziorvosok a jelenlegi körülmények között is nagyon tisztességesen ellátják a feladatukat" – fogalmazott, és hozzátette: ha a betegek gyógyszerszedésének a monitorozása többlet adminisztrációs terhet ró a háziorvosokra, annak „nem fognak örülni". Szerinte ezt a fajta gondozást olyan módon kellene támogatni, hogy az a betegnek és az orvosnak is az érdeke legyen. „A mai háziorvosi rendszerben nagyon kevésszer van arra idő, hogy 10-12 percet leüljünk egy beteggel és átbeszéljük ezt a problémát, holott szerintem pontosan ez lenne az egészségügy és a népegészségügy számára a legoptimálisabb beavatkozási lehetőség" – mondta Komáromi Zoltán.