A beteg áll a reform útjában

Sinkó szerint a biztosítók osztozkodásának eredményeként lehet egy kukarégió is a nagyobb kockázatú betegeknek.

A cikk hosszasan foglakozik azzal a problémával, hogy a magánbefektetők minél nagyobb haszonra akarnak szert tenni, ezt pedig úgy lehet elérni, hogy idővel kizárják a nagy kockázatú betegeket, később pedig korlátozni fogják a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is. Ezek mellett a magánbiztosítók azt is elvárhatják majd az államtól, hogy garantálja nekik a várható hasznot. Sinkó Eszter rendszerelemző közgazdász szerint a biztosítók osztozkodásának eredményeként kialakulhat olyan állapot, hogy lesz egy „kukarégió" is, ahová a nagy kockázatú betegek kerülhetnek, így válogatva az ügyfelek között. Ha pedig a biztosítók túl keménynek fogják találni az állami szabályokat, kivonulhatnak a piacról. Akkor viszont az államnak ki kell vásárolnia pénztári befektetései egy részét.

Sinkó szerint „a biztosítók erős nyomást gyakorolnak majd a mindenkori kormányra és miniszterelnökre, finomra hangolt játszmák kezdődnek". A szakértő azt is kifejtette, hogy szerinte a magánbiztosítók nem fognak friss tőkét hozni az egészségügyi rendszerbe. „Ami pénzt hoznak, azt a pénztár alapítására fordítják majd, nekünk ebből nem lesz hasznunk." Szólt arról is, hogy az új rendszernek lehetnek pozitív eredményei is. Például előrelépést jelentene, ha a biztosítókat az állam érdekeltté tenné a szűrővizsgálatokban, vagy a krónikus betegek felkutatásában, ami „fontos ellensúlyt jelentene a nyereségérdekeltséggel szemben".

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a témához kapcsolódva elmondta, hogy a sürgősségi ellátás továbbra is általános jogosultsági alapon történik, azaz e téren szerinte nem okoz problémát az új biztosítási rendszer bevezetése. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara titkára viszont úgy vélekedett, hogy szerintük megvalósíthatatlan a koalíciós pártok által eltervezett struktúra, „amely csak a politikai viták miatt alakult ki, nem pedig szakmai háttérre és konkrét adatokra épül".