A fertőzés alapfeltétele

Humán-típusú vírus-kötőhelyekhez nagy affinitással kötődő H5N1 vírusmutánsokat mutattak ki.

Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy a korábbi influenza-világjárványok, részben vagy teljesen madáreredetű vírusaiban, legalább két speciális mutáció kellett ahhoz, hogy képesek legyenek embereket hatékonyan fertőzni.
A mostani vizsgálat hasonló folyamatot mutatott ki: azok a H5N1 vírustörzsek, amelyek humánsejtekhez (is) tudtak kötődni, a bekövetkezett mutációk miatt pontosan meghatározott helyeken más aminosavakat tartalmaztak, mint azok a H5N1 vírusok, amelyek csak madársejtekhez tudtak kapcsolódni.

A kutatások most közzétett eredményei azt bizonyítják, hogy a H5N1 vírus genetikai anyaga folyamatos változtatásával képes olyan variánsok létrehozására, amelyek jól kötődnek humánsejtekhez. Ezzel együtt pedig ismertté váltak azok a konkrét szerkezeti változások, amelyek az emberhez való alkalmazkodásért felelősek, így a jövőben megjósolhatóvá válik egyes H5N1 vírustörzsek veszélyessége. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például, ha valahol találnak egy madárinfluenzában elhullott vadmadarat, a kórokozó fehérjéinek analízisével meghatározható, hogy az emberre különösen veszélyes variánsról van-e szó.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a vadmadarakban, a háziszárnyasokban és megbetegedett emberekben egyaránt továbbra is folytatni kell a H5N1 vírusok kimutatását, izolálását, lehetőleg a kórokozó egész elterjedési területén és az izolátumokban keresni kell az emberre veszélyes mutánsokat.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék