A GDP 3 százaléka menjen kutatás-fejlesztésre!

Meg kell találni azt a módot, ahogyan a vállalatok forrásai is bevonhatók az innovációba.

Az európai belső piac erősítése, a bürokratikus akadályok lebontása, az innovációs tevékenység fokozása szükséges a gazdasági versenyképesség növeléséhez - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán államtitkár az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa keddi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón, Gödöllőn.

A Versenyképességi Tanácsot elnöklő Cséfalvay Zoltán kiemelte: minden tagállamnak lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az unió elérje célkitűzését, és a GDP 3 százalékát fordítsa kutatás-fejlesztésre és innovációra 2020-ra.

Máire Geoghegan-Quinn, kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos elmondta, hogy az Európai Unió 2007-2013. évi VII. kutatási keretprogramja a félidei értékelés alapján sikeresnek nevezhető, a programban eddig l8,8 milliárd eurót költöttek el a kutatás-fejlesztés támogatására. 59 pályázathoz nyújtottak támogatást, a jelentősebbek között említette azt a fejlesztést, amely a lézertechnika alkalmazásával próbálja visszaszorítani a hamisítást a gyógyszer- és kozmetikaiparban. Európában az ilyen hamisítások mintegy 11 milliárd euró kárt okoznak évente. Támogatják azt a kutatást is, amely a korábbinál jóval előbb jelzi a nagyobb természeti katasztrófákat, köztük a földrengést. Ez nagy jelentőségű a mostani japán természeti katasztrófa tükrében - mondta a biztos.

Cséfalvay Zoltán kitért arra, hogy az innovációs és kutatásfejlesztési állami ráfordítások egyre szűkülnek, ezért fontos, hogy találjanak más pénzügyi eszközöket is erre a célra, például a kockázati tőke erőteljesebb bevonását és az unió strukturális alapjainak felhasználását kell célul kitűzni ezen a területen is.

Kérdésre válaszolva az államtitkár hangsúlyozta, hogy a vállalkozásoknak erőteljesebben, nagyobb kockázatvállalással kellene részt venniük az innovációban, az állam szerepének pedig arra kell kiterjednie, hogy a feltételeket biztosítsa ehhez.

A 2014 utáni időszakban a fő kérdés, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hogyan célszerű felhasználni a K+F tevékenységre. Az egyik álláspont szerint a "kiválóság" mentén érdemes felhasználni a forrásokat, a legtöbb hozamot az hozhatja, ha a legjobb kutatók, egyetemek jutnak a fejlesztési pénzekhez. Egy másik véleménnyel is egyetértettek, hogy Európában nagyon sok a tehetséges és kiváló szakember, és ezt a lehetőséget Európa egészének ki kell használnia, és ehhez kell megtalálni a megfelelő pénzeszközöket, módszereket - fejtette ki az államtitkár.

A tanácskozáson az is nyilvánvalóvá vált, hogy amikor innovációról van szó, ez alatt nemcsak a központi források felhasználását kell érteni, hanem azt is, hogy meg kell találni azt a módot, ahogyan a vállalatok forrásai is bevonhatók az innovációba - mondta Cséfalvay Zoltán.