A gyógyszerészi kamara közgyűlésének közleménye

A "Jogállamiság alkonya? "

1. A Magyar Gyógyszerészi Kamara megütközéssel értesült arról, hogy az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvényt az Alkotmánybíróság 2007. október 29-én kelt, 1098/B/ 2006. számú határozatával hatályban tartotta, annak ellenére, hogy határozat indokolása egyértelműen megállapítja, hogy a törvény megalkotásakor olyan súlyos szabálytalanságok történtek, amelyek alapul szolgálhatnak a jogszabály közjogi érvénytelenségének megállapításához! Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Egészségügyi Minisztérium a jogszabály előkészítése során súlyos szabálytalanságokat követett el és közjogi érvénytelenséget eredményező módon sértette meg a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló, a Magyar Orvosi Kamaráról szóló, és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló valamint a Jogalkotásról szóló törvényeket.

Az Alkotmánybíróság a törvényt arra való hivatkozással tartotta hatályban, hogy megsemmisítése az egészségügyben működő kamarák életében jogbizonytalanságot okozna, anélkül, hogy indokolásában kifejtette volna, miben is áll ez a jogbizonytalanság.

Az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény vonatkozó rendelkezései egyértelművé teszik, hogy az Alkotmánybíróságnak alkotmányos kötelezettsége az alkotmányellenes jogszabály részbeni vagy egészében történő megsemmisítése, ebben a tekintetben mérlegelési jog kizárólag a megsemmisített jogszabály hatályvesztési időpontjának meghatározása során illeti meg.

Az Alkotmánybíróság által adott indokolásban foglalt megállapítások következményeként, határozatának rendelkező részében is ki kellett volna mondania, hogy a kamarai törvény megalkotása során a jogalkotási előírásokat olyan súlyosan megszegték, mely eléri az Alkotmány 2. paragrafus (1) bekezdésében foglalt "jogállamiság" sérelmét, és az emiatt előálló közjogi érvénytelenségre tekintettel a kamarai törvény egészét meg kellett volna semmisítenie.

2. A Magyar Gyógyszerészi Kamara küldöttközgyűlése kinyilvánítja, hogy az Alkotmánybíróság határozatát tudomásul veszi, de azzal egyet nem ért, mert a egészségügyi szakmai kamarák működésében nem az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított törvény hatálytalanítása, hanem a vitatott törvény megalkotásának módja és annak tartalma okoz súlyos jogbizonytalanságot, melynek megszüntetését és a jogállamiság helyreállítását a kamarák éppen az Alkotmánybíróságtól várták. Ezért a Magyar Gyógyszerészi Kamara küldöttközgyűlése felkéri a kamara elnökét, vizsgáltassa meg annak a lehetőségét, hogy a nyilvánvalóan alkotmánysértő helyzet orvoslása érdekében milyen belföldi és nemzetközi jogorvoslati lehetőségek vehetők igénybe.

3. A törvénysértő jogalkotási eljárással az Egészségügyi Minisztérium és az Országgyűlés a Magyar Gyógyszerészi Kamarának, illetve tagjainak súlyos jogsérelmet, valamint erkölcsi kárt okozott. A Magyar Gyógyszerészi Kamara küldöttközgyűlése követeli, hogy a kormány és a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetése nevezze meg a törvénysértő jogalkotásért felelős személyeket, továbbá a személyi, szakmai és politikai konzekvenciákat vonja le. A kamara küldöttközgyűlése felkéri a kamara elnökét, hogy a jogsértően megalkotott kamarai törvénnyel okozott károk mérséklése érdekében az Országgyűlés és a kormány képviselőivel haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a hatályban tartott kamarai törvény módosításáról. Álláspontunk szerint a közjogi érvénytelenséget tevékenyen előidéző jogalkotó fórumok alkotmányos kötelessége az is, hogy az általuk előidézett érvénytelenség orvoslásának módját felkutassák, korrigálják azt alkalmazzák.

4. A küldöttközgyűlés felkéri a kamara elnökét, hogy vizsgáltassa meg az alkotmánysértő jogalkotással okozott károk csökkentéséhez illetve megtérítéséhez szükséges eljárások lefolytatásának lehetőségét.

5. Mivel a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény megalkotására az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénnyel azonos eljárási szabályok megsértésével került sor, így a közjogi érvénytelenség fennállása - az Alkotmánybíróság következetessége esetén - ez esetben is vélelmezhető. A Magyar Gyógyszerészi Kamara kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál, hogy a 2006. évi XCVIII. törvény alkotmányellenességére vonatkozó beadványokat soron kívül bírálja el, és elvárja, hogy a közjogi érvénytelenség fennállása esetén ennek jogkövetkezményeit - az Alkotmánnyal és az alkotmánybírósági törvénnyel összhangban - az Alkotmánybíróság teljeskörűen vonja le, és a jogszabályt semmisítse meg.

6. A Magyar Gyógyszerészi Kamara küldöttközgyűlése felkéri az alkotmánysértő törvénykezéssel ellehetetlenített egészségügyi társkamarák vezetőit és tagjait, valamint az országban működő más hivatásrendi kamarákat, továbbá a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségét, hogy a jogállami normák érvényesüléséért való fellépésében támogassák a Magyar Gyógyszerészi Kamarát és vállaljanak szolidaritást.

7. Amennyiben az Alkotmánybíróság mostani határozatához hasonlóan olyan gyakorlatot teremt, hogy az általa vélhetően okozott jogbizonytalanságra hivatkozva nem semmisíti meg a közjogilag nyilvánvalóan érvénytelen normákat, ezzel - ha nem is szándékoltan - de ösztönzi, és következmények nélkül hagyja azok jövőbeni előidézését. Ennek elkerülése - a jogállamiság védelmében - minden állami szerv, valamint jogkövető állampolgár és szervezet kötelessége.

Magyar Gyógyszerészi Kamara
küldöttközgyűlése