A KDNP figyelmezteti a magánbiztosítókat

Kökény Mihály: nincs szó többbiztosítós rendszerről.

A KDNP minden olyan garanciát elutasít, ami a magántőke számára a hasznot biztosítaná - hangsúlyozta Surján László. Mint mondta, van némi félelem azzal kapcsolatban, hogy a hosszú távú garanciát biztosító szerződések megnehezítik a következő kormány munkáját. Surján László hozzátette: a tisztánlátás érdekében követelik, hogy ne csak a szerződések végleges szövegét, hanem a tervezeteket is hozzák nyilvánosságra. Szerinte a mára elveszett bizalmat így lehetne helyreállítani.

A politikus - aki európai parlamenti képviselő is - hangsúlyozta: a KDNP a nemzeti kockázatközösség talaján álló, egységes egészségbiztosítást akar, és elveti a biztosítás régiókra bontását. Ez utóbbit Surján László azzal indokolta, hogy a kisebb kockázatközösség kevesebb beavatkozást tud befogadni, ám az adminisztratív költségek nőnek. Fontos elemként hozzátette: csökken a szabad orvosválasztás esélye.

A kereszténydemokraták alelnöke úgy vélte, hogy az egészségügyben az elmúlt egy évben történt átalakítások, változások azt mutatják: a kormány hadat üzent a szegényeknek, az intézkedések a szegényebb népréteg kárára történnek. Példaként a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését említette, amely megfogalmazása szerint "regresszív adó", hiszen a szegények jövedelmének nagyobb hányadát viszi el, mint a tehetősekét.

A KDNP számára elfogadhatatlan a forráskivonás az egészségügyből. Surján László ezt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2004. évi, az egészségügy kiadásairól szóló adataival támasztotta alá, amely szerint 24 vizsgált ország közül Magyarország a 18. helyen áll.
A sajtónak átadott adatsor szerint Magyarország Portugália mögött áll, hazánkban csaknem fele akkora az egy főre jutó egészségügyi kiadás, mint a déli országban. Magyarország Dél-Koreát, Csehországot, Szlovákiát, Mexikót, Lengyelországot és Törökországot előzi meg.

Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: nincs szó több-biztosítós rendszerről, a koalíciós megállapodásban az szerepel, hogy egy egészségbiztosítás rendszere működik és több térségi felelősséget viselő egészségpénztár kapcsolódik ehhez.

Továbbra is jövedelemarányos befizetés és szükségletarányos ellátás lesz - tette hozzá a szocialista párt szakpolitikusa. Hozzátette: ez egy egységes egészségbiztosítási rendszer, ahol a törvény a járulék mértéket meghatározza, és amelyben pénztárak működnek majd. A pénztárakban az állam lesz a többségi tulajdonos, és kisebbségi tulajdonrészt szerezhetnek benne magánbefektetők.

A bizottsági elnök kiemelte: a magántőkére, ha kisebbségben is, azért van szükség a pénztárakban, hogy hatékonyabb és ésszerűbb forrásfelhasználás valósulhasson meg. Kökény Mihály megjegyezte: az egészségbiztosítási rendszer átalakításában partnerséget vállalni szándékozó magánbefektetőknek senki, semmilyen garanciát nem adott. Mint mondta, zajlik a jogszabály előkészítése, az új rendszerről ősszel dönt az Országgyűlés. A szocialista képviselő szerint a Fidesz folyamatosan bizonytalanítja el a magánbefektetőket az egészségügyben. Közölte azt is: szó nincs arról, hogy a szegények kiszorulnak a rendszerből.