A MÁOK cáfolja a veszettség-járvány hírét

A jogalkotás útvesztőjében a megállapodás feledésbe merült, és az Országgyűlés által elfogadott törvény sem tartalmazza azt.

A Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) elnöke kategorikusan cáfolja az elmúlt napokban megjelent, "veszettség járványról" szóló hírt, de úgy véli, hogy az ebek veszettségoltása országos nyilvántartásának hiánya súlyos közegészségügyi veszélyhelyzetet okozhat. Dr. Gönczi Gábor, a MÁOK elnöke az MTI-nek eljuttatott közleményében emlékeztet rá: a kamara és az állami állategészségügy vezetői korábban megállapodtak arról, hogy az élelmiszerláncról készülő, új törvényben rögzítik az országos, elektronikus, eb veszettségoltás nyilvántartásának létrehozását, ami teljes egészében a kamara feladata lesz. "A jogalkotás útvesztőjében azonban a megállapodás feledésbe merült", és az Országgyűlés által elfogadott törvény nem tartalmazza azt.

Így - véli Dr. Gönczi Gábor - súlyos közegészségügyi, közbiztonsági és állategészségügyi veszélyhelyzet lehetősége alakult ki. Az új törvény szerint ugyanis elegendő, ha csak a veszettség elleni oltást végző állatorvos tartja nyilván az általa beoltott ebek és azok tulajdonosainak adatait. Ezeket az adatokat az oltást végző állatorvosok korábban is nyilvántartották, de nem csak ők, és ez a lényeg - állítja a MÁOK elnöke.

A Magyar Állatorvosi Kamara létrehozta azt az elektronikus nyilvántartó rendszert, amely alkalmas lenne az országos eb-nyilvántartásra, de törvényi felhatalmazás nélkül ezek az adatok központilag nem gyűjthetőek és nem rögzíthetőek - fűzi hozzá.
Az ebek veszettség elleni védőoltása azt a célt szolgálja, hogy az ember közvetlen környezetében élő - a veszettség szempontjából egyik leginkább veszélyeztetett - húsevőn a betegség ne alakulhasson ki, és ne válhasson maga is a betegség terjesztőjévé. A veszettség elleni védőoltás évenkénti beadása ezt a célt szinte teljes bizonyossággal eléri - szögezi le. Dr. Gönczi Gábor hangsúlyozza: a veszettség speciális terjedési módja miatt mindenképpen pontatlan és riadalmat keltő "járványról" beszélni, hiszen azt a közvélemény általában az influenza járványok gyors és sok embert érintő terjedésével azonosítja.

A veszettség, mint megbetegedés terjedéséhez általában a veszett élőlénnyel való közvetlen érintkezés szükséges, hiszen a betegség leggyakoribb terjedési módja a fertőzött állat harapása.
A szakember ugyanakkor felhívja a figyelmet: a veszettség vírus által okozott betegség - ha tünetei kialakulnak - emberben és állatban egyaránt gyógyíthatatlan és halállal végződik, a tudomány mai állása szerint gyógyítani nem, kizárólag megelőzni lehetséges.

Magyarországon a veszettség vírusának fenntartói elsősorban a vadon élő rókák. A betegség agy- és gerincvelő-gyulladással és társult magatartászavarral jár, a veszett vadon élő állat a szokásostól eltérő módon szinte keresi az ember és a háziállatok közelségét. A hatályos állategészségügyi jogszabályok az eb tartóját kötelezik arra, hogy kutyáját évente beoltassa veszettség ellen. Ennek a rendelkezésnek kiemelkedően fontos közegészségügyi, járványvédelmi, állategészségügyi és állatvédelmi jelentősége van - hívja fel a figyelmet a MÁOK elnöke.