A műtőasztalon
Közzétéve: 2007. 01. 27. 11:53 -
• 1 perc olvasásKözzétéve: 2007. 01. 27. 11:53 -
• 1 perc olvasás
Dr. Keszthelyi Gyula háziorvos párbeszédet idéz a saját honlapján.
![]() |
Marc J. Roberts professzor (Harvard School of Public Health, Boston) Magyarországon járva nemrég azt nyilatkozta: most próbálják csak kezelni Amerikában is azt az óriási ellentmondást, hogy az orvosok, akik az egészségügyi rendszert mozgatják, nem tudják, hogy menynyibe kerül mindaz, amit rendelnek. Fogalmuk sincs azokról az egyre gigantikusabb összegekről, amelyeket megmozgatnak. Ezért egyrészt ők az Egyesült Államokban most kezdenek olyan rezidensképzési programokba, amelyek megtanítják az orvosoknak, hogy mivel jár közgazdasági oldalról mindaz, amit ők a diagnózis felállítása és a terápia rendelése kapcsán tesznek, másrészt már attól is sokat várnak, hogy arra az űrlapra, amelyen az orvos megrendel adott esetben egy laboratóriumi vizsgálatot, rányomtatnak egy árbokszot. Legalább lássák, mennyit költöttek.
A francia Le Figaróban jelent meg nemrég egy karikatúra az ott is folyó egészségügyi reformról: rengeteg zöldköpenyes orvos állja körül a pompásan berendezett helyiségben a műtőasztalt. Operálják a ráhordott irdatlan halom pénzt. Magyarországon nem csak erről van szó. Az orvosok és a betegek, illetve az egészségüket őrzők, illetve a társadalom és a gyógyítás világa közötti kapcsolatoknak kellene változniuk. Egyenrangú felek közötti viszonnyá. Jelenleg az orvostársadalom is társadalom felettinek érzi magát, s gyakran a politika is. A párbeszéd hiányában csak a kölcsönös és lassan pusztító depresszió vár egészségügyre, politikára és ügyfeleikre egyaránt.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek