A Tuberkulózis Világnapja | Weborvos

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben nyilvánította a tuberkulózis (tbc, tüdőbaj) világnapjává március 24-ét, mert 1882-ben ezen a napon fedezte fel Robert Koch a tuberkulózis baktériumát.

Az emberiség a régmúlt időkben is szenvedett a tébécétől. Európában az ipari forradalom idején vált nagyon gyakorivá, a túlzsúfolt városokban a halálesetek több mint 30 százalékát okozta. Az antibiotikumok kifejlesztésével, az 1940-es évektől a tbc elleni harc megnyertnek tűnt, de az 1980-as évek óta a megbetegedések száma ismét növekvő tendenciát mutat. A helyzetet rontja, hogy a baktériumtörzsek a szokásos antibiotikumokkal szemben ellenállóvá váltak, valamint a tbc ellen alkalmazott védőoltás, a BCG az évtizedek során veszített hatékonyságából. Bár a halálesetek 95 százalékát a fejlődő országokban regisztrálják, a baktériumok az utazások megszaporodása nyomán visszatértek a gazdag országokba is.

A Nemzetközi Vöröskereszt a jelenlegi tuberkulózis-helyzetet a II. világháború utáni legsúlyosabbnak minősítette és felszólította az Európai Unió vezetőit, hogy tegyenek többet a betegség leküzdésére. Az unió keleti határain ugyanis olyan új tbc-kórokozók pusztítanak, amelyek ellenállnak a gyógyszeres kezelésnek.

Magyarországon a múlt év végén három ilyen beteget tartottak nyilván, pánikra tehát nincs ok. Hazánkban is folynak olyan gyógyszerfejlesztések, amelyeknek a tuberkulózis ma még gyógyszerrezisztens törzseinek legyőzése a célja.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1991-ben elfogadott, a rendszeres szűrővizsgálatot és a fertőzött személyek kezelését előíró programjával 2010-ig a tbc-ben elhunytak számát világszerte a felére szeretné csökkenteni. A tavalyi davosi Világgazdasági Fórumon a tüdőbaj elleni hatalmas méretű közös akciótervet jelentett be Nagy-Britannia, Nigéria és Bill Gates amerikai milliárdos, a Microsoft cég elnöke és társalapítója. A Tuberkulózis Megállításának Világterve értelmében 2015-ig 56 milliárd dollárt fordítanának a tuberkulózis elleni védekezésre, 14 millió emberi életet mentve meg ezáltal.

Magyarországon a tüdővész a XX. század elején népbetegség volt (a lakosság 80 százaléka szenvedett benne), de az 1950-es évek szigorú intézkedései és a tüdőszűrő rendszer kiépítése visszaszorította a megbetegedések számát. Az 1990-es évek első felében mérsékelt növekedés volt jellemző, a nemzeti tuberkulózis program alkalmazása, s a kiépített intézményrendszer következtében a járványgörbe emelkedését 1995-re sikerült megállítani, azóta folyamatosan csökken a tuberkulózis megbetegedések száma.

Jelenleg országosan évente mintegy kétezer új tbc-s beteget regisztrálnak. Leginkább Budapest és Pest megye, illetve a keleti megyék tartoznak a veszélyeztetett területek közé. A viszonylag kedvező megbetegedési mutatók a tüdőszűrések mellett a tüdőgyógyászati osztályok és a tüdőgondozók, illetve újabban a támogató civil szervezetek tevékenységének köszönhetőek a felkutatás, a diagnosztika, a kezelés és a gondozás terén. Jelenleg Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében kötelező a tüdőszűrés.