A Vakvezető Kutyák Világnapja

20 ezer vak emberből mintegy 120 rendelkezik vakvezető kutyával Magyarországon.

A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd 1978-ban létrehozta a csepeli vakvezető kutyakiképző iskolát, amelyet a hatóságok szinte azonnal be is zárattak. Közel egy évig tartó harc után, amelyben nagy szerepet játszott Schuller Imre rendező-operatőr dokumentumfilmje, 1979-ben az iskola újra megnyithatta kapuit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének keretei közt.

Míg a Világszövetség székhelyének is otthont adó Angliában évente 700 kutyát képeznek ki vakvezetésre, addig Magyarországon az elmúlt időszakban évi mintegy 20-25 kutyát adtak át. Egy teljesen kiképzett kutyára akár 2-3 évet is kell várni, a Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mintegy 120 rendelkezik vakvezető kutyával. Sokan azért nem vállalhatnak ilyen segítőtársat, mert nem tudják fedezni a havi minimum 5-8 ezer forintos tartási költséget. Az iskola ugyan ingyen biztosítja az állatorvosi ellátást, a kutya fenntartási költségeire azonban a vakok semmiféle támogatást nem kapnak. A rászoruló igényjogosult vak ember a kutyához tízezer forintért jut, a kiképzéssel járó tetemes költségeket a vakok szövetsége viseli.

Egy eb kiképzése fél évig tart, és egy-másfél millió forintba kerül
A gyakorlati életben rengeteg előítélettel kell megküzdenie kutyának és gazdájának egyaránt: habár jogszabály mondja ki, hogy a vakvezető kutya mindenhová elkísérheti gazdáját, mégis sok az olyan létesítmény, ahonnan egyszerűen kiutasítják őket. A rohamosan fejlődő technika korában sem nélkülözhető a kutya sokirányú szolgálata, a vakvezető kutyát nem lehet technikai eszközökkel helyettesíteni. Szakemberek szerint a vakvezető kutyák szinte mindennap valamilyen formában megmentik gazdáik életét.

A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat. Vakvezető kutyának elsősorban a labrador retriever, a golden retriever és a német juhász fajta vált be (az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jellemző agresszió), ám sok keverék kutya is alkalmas e célra. Mivel a kutyák színvakok, a zebrához érve a vakvezető eb a gyalogosok mozgásából ítéli meg, hogy zöld a lámpa és indulhat-e. A vakvezető kutyák általában 8-10 éves korukban "vonulnak nyugdíjba".