Aggódnak a megyei kórházak vezetői az egészségügyi törvény módosítása miatt - megyei körkép
Közzétéve: 2006. 07. 15. 11:14 -
• 3 perc olvasásKözzétéve: 2006. 07. 15. 11:14 -
• 3 perc olvasás
A megyei kórházak vezetői az utóbbi időben többször is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a július 1-jétől érvényes finanszírozási változások nyomán kórházaik nem képesek garantálni a megfelelő betegellátást - közölte Varga Ferenc a Magyar Kórházszövetség jövendő vezetője.
![]() |
A változások legérzékenyebb pontja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak 95 százalékban finanszírozza, ha a kórházak a korábban jelzettnél több fekvőbeteget látnak el.
Július 1-től lépett életbe az a - a kórházakat szintén súlyosan érintő - változás is -, hogy erre a határidőre meg kellett szüntetni az úgynevezett színlelt szerződéseket is, vagyis ugyanazt a szakorvosi munkát az orvosok nem láthatják el két foglalkoztatási formában - közalkalmazottként, illetve vállalkozóként. További gondokat okoz a dologi költségek emelkedése, az áfakulcs és a gázár növekedése is.
A Tolna megyei kórház számításai szerint 500 millió forinttal kevesebbel gazdálkodhat az intézmény a finanszírozás megváltoztatása miatt. A megyében az orvoshiány is beláthatatlan következményekkel járhat, hiszen az orvosok nagy része idős, nyugdíjas korú, kevés a fiatal, ráadásul egy részük inkább elhagyja a pályát, hogy jövedelmezőbb foglalkozást keressen.
A debreceni Kenézy Gyula Kórházban is a finanszírozással vannak gondok, s "csak" az áfakulcs emelése tízmillió forinttal sújtja a kórházat. A rendelőintézetben azonban nincs fennakadás a betegellátásban - tájékoztatta az MTI-t Varga György főigazgató.
Hozzátette: az intézményben valamennyi vállalkozói szerződést felbontották, de helyettük átmeneti időre, 2-3 hónapra újabbat kötöttek, így egyelőre nem éri anyagi veszteség a dolgozókat.
A Berettyóújfalui Területi Kórháztól kapott tájékoztatás szerint az intézményben valamennyi vállalkozói szerződést felbontották, az érintett orvosok közalkalmazottként dolgoznak tovább, ám ebben a foglalkoztatási formában csak a korábbi jövedelmük egyharmadát kapják a dolgozók. A kórházban válságstáb alakult a probléma kezelésére, illetve megoldására.
A Debreceni Egyetem Orvo- és Egészségtudományi Centrumában (DEOEC) jelenleg illetménykiegészítéssel pótolják körülbelül ötszáz orvos veszteségét. Az ügyeletek ellátására pedig keresik a végleges megoldást.
Szolnokon a munkaidő túllépése az alapellátásban a központosított ügyelet kialakításában is problémát jelent. A megyének mind az öt - két szolnoki, jászberényi, karcagi, mezőtúri - kórházra szüksége van a betegellátáshoz.
A győri Petz Aladár megyei oktató kórház főigazgatója szerint nagy probléma, hogy a júliustól életbe lépett finanszírozási rendelet a betegforgalom korlátozására kényszeríti az intézményt. Ez a döntés a kórháznak évi 1,7 milliárd forintos elvonást jelent, s vélhetően azzal a következménnyel jár, hogy az ellátási területen kívüli betegeket csak térítés ellenében láthatják el.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikájának orvosai a színlelt szerződések megszűnését követően csak abban az esetben vállalnak önkéntes túlmunkát, ha alapfizetésüket a mostani két és félszeresére emelik - olvasható az orvosoknak az egyetem egyik vezetőjéhez írt, az MTI-hez pénteken eljuttatott leveléből. Hozzáteszik, korábbi vállalásaikat továbbra is betartják, és biztosítják a megszokott magas színvonalú, folyamatos ellátást, amíg azonban nem kapják meg a kért fizetésemelést, nem végeznek önkéntes túlmunkát.
A túlmunka a heti negyvenórás munkaidőn és a nyolcórás kötelező túlmunkán felül legfeljebb tizenkét óra lehet.
A miskolci Semmelweis Kórházban ellátási gondot egyelőre nem okoznak a kórházakat érintő intézkedések - mondta a távirati irodának Koleszár Lajos, a kórház igazgató-főorvosa. Közölte: a finanszírozási változások több mint 100 millió forint bevételkiesést okoznak az intézménynek. Mint rámutatott, a betegeknek fel kell készülniük, hogy hosszabb lesz a várólista, későbbre kapnak előjegyzési időpontot, de az ellátásban nincs zavar. A színlelt szerződésekről annyit mondott: "a Semmelweis Kórházban nem volt gond, bár még néhány kollégával tárgyalásban vagyunk".
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgató-főorvosa az MTI-nek elmondta: nincs annyi szakemberük, ahányra a feladatok ellátásához szükség lenne. A megyei kórháznak havonta 14 és félmillió forint többletkiadással kell számolnia a vállalkozási szerződések megszüntetése miatt - közölte Csiba Gábor.
Bács-Kiskun megye öt kórháza viszonylag stabilan és anyagi nehézségek nélkül működött az elmúlt évben - tudta meg az MTI. A szakrendelések többségére eddig is csak előjegyzés után lehetett bejutni, a várakozási idő egy-másfél hónap.
Somogy megyében a kórházak nem jelentettek orvoshiányt, illetve ellátásbeli fennakadást. Az intézményeknek a megyei tisztiorvosi szolgálathoz minden nap jelenteniük kell, hogy okoz-e problémát a színlelt szerződések megszüntetése. Az ÁNTSZ-től kapott információ szerint Somogy megyében nincs ellátási probléma, mert a kórházak 1-2 hónappal korábban már felkészültek a változásokra.
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek