Agybeültetés apránként: mostantól reális lehetőség

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Japán tudósoknak humán embrióból származó őssejtekből sikerült működő agyszövetet előállítaniuk.

Az eredményt a Scrip áttörésként értékeli, mert, úgymond, utóbb segítheti a gyógyszerkutatást és hozzájárulhat regenerációs terápiák kifejlesztéséhez.

A független, de államilag finanszírozott Riken fejlődésbiológiai központ egy kutatócsoportja kifejlesztett egy tenyésztési technológiát, amely elősegíti a sejtek aggregációját. Az összeálló sejtek ezután működő és átültethető kérgi neuronok négy régióból álló struktúrájába rendeződnek – ahhoz hasonlóba, amely a fejődő emberi embrióban figyelhető meg.

A team szerint a kérgi sejtek specifikus típusainak létrehozása ellenőrizhető és irányíthaó folyamat, a kontroll eszközei időzítési technikák és olyan faktorok, mint a csont morfogenetikus proteinje, a fiatal kötőszövet sejt növekedési faktora, és a Wnt-proteinek. A kutatás részletes ismertetése a Cell Stem Cell online változatában olvasható.

Feltételezik, hogy az agykéreg működési zavarai szerepet játszanak egy sor betegség kialakulásában – ilyen például az Alzheimer-kór, az epilepszia. A Riken kutatói úgy vélik, hogy a tenyésztett szövetek a gyógyszer- és vakcinakutatások mellett e betegségek mechanizmusának felderítésében is szerepet kaphatnak.

Az áttörésnek nevezett eredmény, mondják, egyes sejtek helyett szövetek beültetését, ezáltal hatékonyabb regenerációs terápiák alkalmazását teheti lehetővé.

Az indukált pluripotens őssejtkutatásban és az őssejt-szerű sejtek közönséges szomatikus sejtekből való előállításában a Scrip szerint Japán a világelső: az itteni kutatások globális jelentőségűek.

Az indukált pluripotens őssesjtekből utóbb más sejttípusok fejleszthetők, ugyanakkor előállításukat (elvi okokból) senki sem utasítja el vagy fogadja etikai fenntartásokkal. Az embrió-őssejtek felhasználása ezzel szemben sokak részéről erős ellenállásba ütközik.