Agyjavítás sejtmanipulációval

Átprogramozott és újonnan létrejött neuronok: célkeresztben a stroke, az Alzheimer-kór, a depresszió és a skizofrénia.

A müncheni Helmholtz Központ és az ugyancsak a bajor fővárosban működő Lajos-Miksa Egyetem Magdalena Götz professzor vezette kutatócsoportja jelentős tudományos eredményekről számolt be, melyeket neurodegeneratív betegségek – például a stroke vagy az Alzheimer-kór – terápiáinak fejlesztésében értek el. A team-nek sikerült agyi gliasejteket két különböző funkcionális típushoz tartozó idegsejtekké alakítania. (Gliaszövet: az ingerülettermelő és vezető sejteket körülvevő szövet.) Eredményeikről a neves PLoS Biology című folyóiratban számoltak be. Bővebben itt

A kutatás során Magdalena Götz és csapata megmutatta, hogy az asztroglia-sejtekből (amelyek a idegsejt-képződésben játszanak fontos szerepet), közvetlenül két kérgi neurontípus is létrehozható. Ezt specifikus proteinek – a DNS-másolódását szabályozó transzkripciós faktorok – szelektív átvitelével érték el. A neurogenin-2 transzkripciós faktor aktiváló-neuronok termelődését vezérli, ugyanazokból az asztroglia-sejtekből azonban Dlx2 faktor hatására gátló neuronok jönnek létre.

A neuronok az agyban az információtovábbítást végző sejtek, az asztroglia (csillag alakú gliasejtek) vázelemként szolgálnak, és feladatuk van az anyagcserében. Közeli rokonságban állnak továbbá a radiális gliasejtekkel, amelyek az embrionális előagy-fejlődés során a legtöbb neuron előzményei. Sőt: egyes gliasejtek a felnőtt agyban is megőrzik neuron-produkciós képességüket, igaz, ezek csak specifikus régiókban fordulnak elő. (Ahol viszont, mint más, kutatásokból kiderült, szerepük lehet a depresszió és a skizofrénia kóroktanában.)

Továbbra sem tudható pontosan, mi különbözteti meg egymástól a szokványos asztrogliát a neuronképző potenciállal rendelkező radiális gliasejtektől. A Magdalena Götz (aki a müncheni Helmholz Központ Őssejtkutató Intézetének igazgatója és a Lajos-Miksa Egyetem fiziológiás genomika tanszékének vezetője) vezette csapat korábbi kutatásai során azonban már kiderítette, hogy a fiatal egerek agykérgének asztrogliája, amely egyébként nem képes idegsejtek létrehozására, specifikus szabályzó fehérjék alkalmazásával rászoríthatók, hogy neuronokká alakuljanak.

„E kutatásunk során olyan mértékben sikerült átprogramoznunk az újonnan létrejött neuronokat, hogy működő sejtközi kapcsolódási helyeket (szinapszisokat) hoztak létre" – közölte a PharmaNews-zal Dr. Benedikt Berninger, a publikációt fő szerzőként jegyző tudós. A folyamatot, úgymond, nemcsak a fiatal asztrogliában, hanem felnőtt agykárosodást követő reaktiválódása során is megfigyelték. „Megállapításaink tápot adnak a reménynek, hogy az egymással közeli rokonságban lévő asztroglia- és a neuron-sejtek közti határ nem átjárhatatlan" – hangsúlyozta a kutató. E bíztató eredmények nyomán a tudóscsapat tovább kíván haladni a megkezdett úton, azzal a céllal, hogy neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór terápiáit dolgozzák ki.

*

A müncheni Helmholtz Központról
A bajor nagyvárosban működő Helmholtz Központ - a Német Környezet-egészségügyi Kutatóközpont, mint e tudományterület vezető intézménye, - olyan krónikus és komplex betegségekkel foglalkozik, amelyek a környezet és az egyéni genetikai hajlamok közti kölcsönhatás révén alakulnak ki. A müncheni Helmholtz Központben mintegy 1700-an dolgoznak. A létesítmény fő telephelye a várostól északra, az 50 hektáros neuherbergi campuson található, egyébként pedig a Német Kutatási Központok Helmholtz Helmholtz Közösségéhez, az ország legnagyobb kutatási szervezethez tartozik. (A tizenhat természettudományos-műszaki és orvostudományi-biológiai kutatócentrumnak összesen 26500 alkalmazottja van.)
Forrás: PharmaNews, PLoS Biology