Alaposan megrángatja az adó az egészségpénztárakat

bár az önkéntes egészségpénztárak taglétszáma dinamikusan nő, egyre többen szüneteltetik a díjfizetést.

Az egészségpénztárak létszáma tavaly a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az előző évi 34,2 százalékkal szemben 14,8 százalékkal bővült. Közben több mint megkétszereződött a díjfizetést szüneteltető tagok száma. Az átlépés nem jellemző ebben a szektorban, alig haladta meg a félezret a pénztárt váltó tagok száma. A befizetések dinamikájánál jól látszik, hogy mennyire jelentős hatást gyakorolnak a pénztárak gazdálkodására az adószabályok. A pénztárak legnagyobb (tavaly szinte pontosan 80 százalékra rúgó) bevételét jelentő munkáltatói tagdíj-hozzájárulás több mint 40 százalékkal nőtt. Ez a megugrás jól tükrözi, hogy 2008. január 1-jétől megemelték az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba a magánszemély számára fizetett munkáltatói hozzájárulás adó- és járulékmentesen fizethető értékét. A minimálbér 20 százaléka helyett így már 30 százalékának megfelelő (ez tavaly 20,7 ezer forintot jelentett) összeg ez a juttatás. Korábban az önkéntes nyugdíj- és egészségkasszáknál is a minimálbér volt a korlát, a kormányzati szigor azonban előbbit ötödölte, míg az utóbbit a felére szállította le. Az egészségpénztárakba a munkáltatóktól befolyt összeg így tavalyelőtt a korábbi évek jelentős dinamikája után kifejezetten csökkent. Közben érzékelhetően megindult a kasszákból az egészségmegőrzést támogató forintok kiáramlása, a szolgáltatási kiadások ugyanis negyedükkel emelkedtek.

A teljes bevétel 2008. évi, összesen 38 százalékos gyarapodása mellett viszont a szolgáltatási kiadásoknál mindössze 17,3 százalékos volt a növekedés. Ez azt jelenti, hogy az egészségpénztári tagoknak több - a későbbiekben például egy tartósabb betegség esetén felhasználható - tartalék maradt egyéni számlájukon. Talán felesleges külön magyarázni, hogy a tb-kassza jelenlegi helyzete mellett ez összgazdasági szempontból is mennyire kedvező.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a kormányzat által kidolgozott (a jelenlegi fejlemények alapján szerencsére aligha megvalósuló) adózási elképzelések kidolgozásakor ezekkel a hatásokkal egyáltalán nem kalkuláltak. A 2007-es szigorítás hatásai alapján a munkáltatói befizetések felének a természetbeni juttatásoknál alkalmazott adómértékkel terhelése szinte azonnal harmadával csökkenthette volna az ilyen módon keletkező bevételeket - és akkor a szolgáltatási kiadások várható megugrását még nem is vettük figyelembe.

A szolgáltatási kiadások alakulásánál is jól tetten érhető a szabályozás hatása. Ebből a szempontból a kasszák igencsak mozgalmas éveket tudhatnak maguk mögött. Az önkéntes pénztárakra vonatkozó, 2007. június 1-jétől hatályos törvény eredetileg a sportolással összefüggő kiadásokat az úgynevezett életmódjavító kategóriába sorolta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénztártagok erre a célra csak adófizetés terhe mellett adhattak ki pénzt saját egészségpénztári számlájukról. Egy benyújtott módosítás segítségével aztán a sportszolgáltatás - visszamenőleges hatállyal - visszakerült a finanszírozható körbe. Nem sokáig örülhettek azonban a kasszák, egy minisztériumi rendelet kimondta: sportolásra adómentesen évente összesen (tehát a tagokat és hozzátartozóikat is beleértve) csak a mindenkori minimálbér erejéig lehet költeni. Végül 2008. január 1-jétől sportolásra családtagonként a minimálbér erejéig lehet egy év alatt költeni, sporteszközt azonban nem lehet egészségpénztári számla terhére vásárolni.

Kedvező változás volt, hogy az úgynevezett OGYI jelzésű, patikákban forgalmazható (a Herbária üzleteiben is vásárolható) termékek ismét egyértelműen finanszírozhatóvá váltak az egészségpénztári számlákról.

Mindebből úgy tűnik, hogy az amúgy stabil szabályozást igénylő öngondoskodási területen mintha kísérletezgetnének a jogalkotók. Ezt leginkább a már említett "megálmodott" adószabályok mutatják. Arról sem szabad ugyanis elfeledkezni, hogy a kedvező tavalyi adóváltozás után éppen az idén törölték el a cafeteria-rendszerben (ahová az egészségpénztári befizetések is tartoznak) a 2008-ban még érvényes 400 ezer forintos korlátot.