Alkotmányellenes a 98 százalékos különadó

Alkotmányellenesnek nyilvánították és visszamenőleges hatállyal megsemmisítették a törvényt.

A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.

A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.

A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.

A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hez.

 
Az indítványozók - köztük szakszervezetek is - kifogásolták a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában - költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működtetett más jogi személynél - foglalkoztatott magánszemélyek végkielégítését és egyes jövedelmeit, és azt, hogy a szabályozás visszamenőleges. Ilyen jövedelem például a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény és az előző évi szabadság megváltása.

A jogszabály szerint annak, aki már megkapta a különadó alá vont pénzt a 2010-es adóévben, október 31-ig be kellett volna fizetnie a 98 százalékos különadót.

Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik. A parlament a különadó kapcsán, a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében" módosította az alkotmányt is; az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.

"Egy fillért sem adunk vissza"
A jövőben az Alkotmánybíróság (AB) nem rendelkezne döntéshozatali hatáskörrel az országos adókat és járulékokat érintő törvényekkel kapcsolatban, így például a kedden megsemmisített 98 százalékos különadóról szóló törvénnnyel kapcsolatban - jelentette be Lázár János kedden a Parlamentben. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény ilyen tartalmú módosítását terjesztette be az Országgyűlésnek. A kormánypárti politikus leszögezte: emellett újra - változatlan formában - beterjesztik a különadóról szóló jogszabályt és "egy fillért nem adnak vissza." - tudósított a Független Hírügynökség.

A tervezett módosítások szerint egyrészt az Alktományban kibővülne azon területek köre, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani: a jelenleg is ebben a körben szereplő költségvetés, a költségvetés végrehajtása, a központi adónemek, az illetékek, a vámok, valamint a helyi adók központi feltételei mellett a jövőben a járulékokról sem lehet referendumot tartani.

A másik újdonság szerint pedig az AB-nek nem lenne döntési hatásköre olyan törvények tartalmával kapcsolatban, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani.

Lázár azt is megerősítette, hogy a módosítások után az AB nem hozhatna döntést a magánnyugdíjpénztári befizetéseket illető hétfőn elfogadott törvényről sem, illetve nem lehetne kiírni az MSZP által kezdeményezett népszavazást sem ebben a témában.

A frakcióvezető kérdésre válaszolva elismerte, hogy ha az AB kedden nem helyezte volna hatályon kívül a különadóról szóló törvényt, akkor nem kezdeményezték volna a módosításokat.
Lázár hozzátette: az előterjesztésekről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki "tökéletesen egyetértett" a javaslatokkal. A frakcióvezető tervei szerint két hét alatt megtárgyalhatja és elfogadhatja a parlament a most bejelentett módosításokat.