Alkotmányellenes az OÉT-törvény több rendelkezése

Sólyom gyanítja, az egyetértési jogkör ellentétes az alkotmányban foglalt jogállamiság elvével.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése szerint alkotmányellenes az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvények több rendelkezése - közölte az MTI-vel a testület sajtófőnöke.

A két, az Országgyűlés által még 2006. december 11-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát az államfő kérte a testülettől - mondta Sereg András.

A köztársasági elnök alapvetően a két törvényben rögzített egyes közhatalmi jogkörökkel összefüggésben indítványozta az előzetes alkotmányossági vizsgálatot. Sólyom László megítélése szerint az, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) és a benne résztvevő országos szakszervezeti szövetségek meghatározott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotásakor egyetértési jogkört kapnak, ellentétes az alkotmányban foglalt jogállamiság elvével. Ezek a szervezetek ugyanis a köztársasági elnök szerint nem rendelkeznek a közhatalom gyakorlásához szükséges demokratikus legitimációval - idézte fel az államfő álláspontját a sajtófőnök.

Sereg András elmondta: az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy - amint azt a köztársasági elnöki indítvány is felveti - alkotmányosan adható-e az OÉT-nek és a szakszervezeteknek a jogszabály-alkotásban egyetértési jog. Határozatában az Ab hangsúlyozta az érdekegyeztetés hagyományos konzultatív formáinak fontosságát, de korábbi álláspontját ismét megerősítve leszögezte: "a jogszabályalkotás zárt rendszert képez, melynek alapvető szabályai az Alkotmányban találhatók".

A testület álláspontja szerint az Alkotmány nem ad arra felhatalmazást, hogy a benne felsorolt szerveken kívül mások is jogszabályt, vagyis mindenkire nézve kötelező normákat alkossanak. Emiatt a két törvényben szabályozott egyetértési jog az Alkotmánynak az egyes jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályaival és a jogállamisággal is ellentétes.

Az alkotmányellenesség ezen okból történő megállapítása miatt az Alkotmánybíróság a demokratikus legitimáció kérdését nem vizsgálta érdemben - tette hozzá a sajtófőnök.

A határozathoz - amelyet mintegy tíz alkalommal tárgyalt a testület - négy alkotmánybíró is különvéleményt csatolt.

Ha a köztársasági elnök egy törvényt aláírás előtt véleményezésre megküld az Alkotmánybíróságnak, akkor azzal a
testület az alkotmány értelmében soron kívüli eljárásban foglalkozik. Ha az Alkotmánybíróság - osztva az államfő alkotmányos aggályait - megállapítja az alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök az érintett törvényt visszaküldi az Országgyűlésnek.