Állami fejőstehén: segédeszköz biznisz | Weborvos

Állami fejőstehén: segédeszköz biznisz

Közzétéve: 2007. 07. 25. 10:39 -

• 3 perc olvasás

Nagy biznisz gyógyászati segédeszközt forgalmazni. Főleg, ha a beteg nem azt kapja, amiért fizetett.


A listáról háromezer eszközt ingyen kaphatnak a közgyógyellátásra jogosultak. Méltányosságból kérhető a lajstromban nem szereplő termék is, az egyedi kérelmeket az OEP bírálja el.


„A gyógyászati segédeszköz mindig a gyógyszerkassza mostohatestvére volt, elmaradt a szabályozás megújítása – mondja Daubner Monika, az OEP Gyógyászati Segédeszköz és Gyógyfürdő Főosztályának vezetője. – Például sokáig nem voltak szabályozva a forgalmazás feltételei. Evidens, hogy a gyógyszerésznek képesítéssel kell rendelkeznie, gyógyászati segédeszközt viszont bárki bárhol árusíthatott. A 2006-ban életbe lépett transzparenciarendelet tette viszonylag átláthatóvá a rendszert."


Merthogy korábban csak a többévente tartott ártárgyalásokon kerülhetett fel új termék a listára. 2006 előtt utoljára 2002 decemberében volt ilyen. A köztes időben vélhetően azért nem bővült az eszközök sora, mert a jobb és persze drágább újakat a büdzsé nem bírta volna. Ráadásul a keret egyre szűkül: a tavalyi előirányzat 42 milliárd forint volt (a parlament által módosított 48,6), az idei mindössze 35.


A kormány döntése alapján ez év áprilisától árlicitrendszer is működik, amely piaci versenyt alakít ki a segédeszközgyártók és -forgalmazók között, lehetővé téve az árak csökkentését, a korszerűtlen eszközök újakkal való felváltását. A főosztályvezető szigorúbb szabályozást sürget, hogy visszaszoríthassák a gagyit és a tisztességtelen piaci versenyre való törekvést. Értsd: a kartellező forgalmazókat. Az „árszövetségek" korábban megszerezték az OEP központi szerverén tárolt adatokat (!), s annak megfelelően egymáshoz igazították ajánlataikat. Ma már külön szerveren gyűlnek a számok, amelyeket csak két erre jogosult személy együttesen belépve érhet el.


A figyelem indokolt. „Ha egy beteg kifogással él, azt mi mindig jogosnak tekintjük – így Daubner. – De kaptunk már több helyről azonos szövegű panaszos levelet, amiből rájöttünk, az egyik forgalmazó állhat a háttérben. Olyan is előfordult, hogy a felfekvés elleni matrachoz csatolt papírok között az ajánlkozó cég ottfelejtett egy német nyelvű leírást, amely arról szólt, a termék kizárólag kényelmi célokat szolgál."


„Így szocializálódtak, fejőstehénnek tartják az OEP-et. És itt, házon belül is vannak partnereik – mondja névtelenséget kérő OEP-es forrásunk. – Nem tudom, hova folyik a pénz, de tény, nem csupán a betegek érdekei alakítják a jogszabályalkotást: a változásokkal bizonyos termékek jól járnak, mások nem."
Ám most már legalább joga van az OEP-nek levenni azokat a termékeket a támogatotti listáról, amelyeknél folyamatosak a minőségi problémák. Az OEP újra bevizsgáltatja például a szétfoszló, bőrsebesedést okozó pelenkát.


A pénztár nemzetközi ár-összehasonlítást is végezhet, amelynek alapján csökkentést kérhet a forgalmazótól. Egyebek mellett találtak olyan terméket is, amelyhez olcsóbban hozzájut a magyar beteg, ha interneten  Ausztriából, teljes áron rendeli meg, mint ha idehaza vénnyel vásárolna – utóbbi esetben ráadásul az OEP pluszban utalja a támogatást a forgalmazónak. Egy amúgy Angliában használatos kötszerről kiderült, Pesten négyszer annyiba kerül, mint Londonban. S valamiért csak az egyik méret fogyott belőle, épp az, amelyiken legnagyobb az árrés. Az új szabályozás szigorította a kötszerfelírás szabályait. Nem pitiáner „üzletek" ezek, hiszen csak kötszerre évi 5-6 milliárdot költ a kassza, pelenkára évi 9-et.

Kövess minket!

gyógyászati segédeszköz

Kapcsolódó cikkek