Államilag szervezett kartellek?

Mi a jobb? Megreformálni a jelenlegi "egy-biztosítós" rendszert, vagy keresztülverni a több-biztosítós modellt, amely keltető telepévé válhat a versenyjogi ügyeknek.

Mint ismert, a második Gyurcsány-kormány szándéka szerint belekezdene egy „piaci alapú, több, egymással versengő biztosítóra" alapozott rendszer kiépítésébe. Az első kérdés az, hogy gazdasági tevékenységről van-e szó. A második kérdés: kik lennének a piaci szereplők? Versenyjogi kategóriák szerint tehát a reform után nem a páciensek képeznék a „vevői oldalt", hanem az egymással vetélkedő biztosítók. Továbbra is a szolgáltatásokat nyújtó intézmények lennének az „eladók", de számukra a releváns piac már nem az a betegkör lenne, amelyiket eddig elértek, hanem a biztosítók. Ennek következtében rögtön kétfelé szakadnának a piaci viszonyok, és versenyjogilag nézve kialakulna egy biztosító-intézmény piac és ezzel párhuzamosan egy biztosító-beteg piac.

Még nem tisztázott, hogyan fogják kialakítani e két, egymással összefüggő piaci szféra viszonyát. Ha tiszta piaci viszonyokat vezetnek be, akkor itt elvben minden arra alkalmas európai biztosító számára esélyt kell adni a belépésre, nemcsak az indulásnál, hanem később is. Mert ha nem, akkor esetleg államilag szervezett kartellnek is tekinthetik a dolgot a kívülmaradók. Véleménye szerint talán érdemes lenne még egyszer megfontolni, nem egyszerűbb-e ésszerűen megreformálni a létező „egybiztosítós" egészségellátó rendszert, mint keresztülverni a több-biztosítós modellt, mely valóságos keltető telepévé válhat a senki által sem kívánt versenyjogi ügyeknek. „Nem azon kellene-e gondolkodni, hogy ha piacosítunk, akkor inkább e különlegesen fontos piac vevői oldalának valódi jogosultjai, a betegek váljanak valóságos piaci szereplőkké. Hogy a gyógyító intézmények rivalizálása és együttműködése - vagyis a tisztességesen zajló verseny - ne inkább közvetlenül az ő érdekeiket szolgálja, mint a mindenkinél jobb érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkező biztosítókét" – írja a szerző.