Alultáplált kórházi betegek

Január 31-én újra Táplálási Nap: felmérik a kórházban fekvő betegek alultápláltsági szintjét.

A kórházi betegek csaknem 40 százaléka számára az alultápláltság még mindig jelentős nehézségeket okozó probléma. Az európai egészségügyi intézményekben évente lebonyolított összehasonlító vizsgálatsorozat célkitűzése a kórházi táplálásra vonatkozó ismeretek folyamatos bővítése, valamint a betegélelmezés hatékonyságának és színvonalának fejlesztése. A jobb minőségű kórházi táplálás eredményeként gyorsabb lehet a páciensek felépülése, és ez nemcsak enyhíti a betegek szenvedését, hanem költséghatékonyabb megoldást is jelent a kórházban töltött napok számának csökkentése révén.

A Táplálási Napot az ESPEN, a táplálásterápiáért felelős európai társaság hívta életre 2006-ban. Ennek keretében, 2008. január 31-én a betegek önkéntes alapon, kérdőívek kitöltésével szolgálnak fontos információkkal a kórházi étkeztetésre vonatkozó egyéni tapasztalataikról. A kutatás a betegek testsúlyának változására, az adott napon fogyasztott élelmiszer mennyiségére, illetve kezelésük bizonyos részleteire is kitér. A felmérés nyomán létrehozott adatbázis segítséget nyújt az egészségügyi intézményeknek a betegek táplálását optimalizáló további, tudományos alapokon nyugvó lépések meghatározásához.
2006-ban Európa országaiban összesen 748 kórház, illetve ápolási otthon 16455 betege vett részt a tápláltsági auditban, 2007-ben már több mint 20 ezer beteget érintett a felmérés.

2006-ban Magyarországon az Országos Kardiológiai Intézet, az Országos Rehabilitációs Intézet, a SE I. Sebészeti Klinika, a MÁV Kórház III. Belgyógyászati Osztálya, a Központi Honvédkórház, a Péterfy Sándor Utcai Kórház és az Uzsoki Kórház vettek részt a betegek táplálásterápiás ellátásának reprezentatív felmérésében. (Ekkor 400, 2007-ben azonban csupán mintegy 150 beteg részvételével folyt a hazai felmérés!)

A 2006-ban kapott megdöbbentő adatok szerint a vizsgált személyek közül csupán minden harmadiknak volt ideálisnak mondható a tápláltsági állapota, a többiek az alultápláltság szempontjából a kockázati csoportba kerültek. A betegek több mint fele tápláltsági szintje alapján a kifejezetten magas rizikójú kategóriába tartozott, 17 százalékuk állapota volt közepes kockázatúnak tekinthető. Riasztó képet mutat az alultápláltság további elterjedése szempontjából, hogy a probléma már a 29 év alattiak körében is hasonlóan magas arányban jelentkezik, mint az idősebbek esetében. A vizsgálat alapján a legveszélyeztetettebbek a középkorú, 50 és 64 év közötti, illetve a legidősebb, nyolcvan év feletti férfiak.

Idén Magyarország ismét résztvevője lesz a felmérésnek, bíztató, hogy eddig már 20 magyar intézmény jelezte csatlakozását a felméréshez.