Anonim életmentők | Weborvos

Van vagy nincs, elég vagy kevés? Gyakran elhangzó, nem éppen találós kérdésnek beillő bizonytalankodás, ha az emberi vérről esik szó.

Főként akkor válik közhangulatot befolyásoló tényezővé, ha a mindig mindent jobban tudók, pontosan értesültek azt terjesztik, hogy műtétek maradnak el, mert nincs elég vér és vérkészítmény. Hogy mi az igazság? A vér valóban stratégiai szerv, életfontosságú "kellék" az egészségügy sok területén, ebből következik, hogy nem lehet "hiánycikk".

De miként lehet a biztonságos mennyiségben és minőségben is megfelelő nemzeti vérkészletet biztosítani, hogyan lehet elérni, hogy mindig rendelkezésre álljon ez a nélkülözhetetlen "életnedv"? A kérdés ilyenkor, év elején különösen időszerű, mert az is kapcsolódik hozzá, vajon tervezhető-e egyáltalán, és ha igen, milyen biztonsággal, pontossággal a szükséges vérmennyiség. Vagy csupán a véradó donorok belátására, kedvére és hajlandóságára lehet számítani, hogy nem fogunk "vérszegénységben" szenvedni?

Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese elmondja, hogy bizonyos mértékig meg lehet és meg is kell tervezni a következő időszak vérkészletét. Mivel sokéves tapasztalatra támaszkodhatnak, a velük partnerkapcsolatban álló vöröskereszttel együtt aránylag pontosan képesek "megsaccolni" a vérszükséglet mennyiségét és a véradási szokások arányát. Ennél részletesebb és pontosabb tervet is kidolgoznak, amely már előző év novemberére mindig elkészül.

- Tudjuk, hogy az ország területén, egy-egy régióban, településen milyen rendszerességgel, milyen mennyiségű véradásra számíthatunk - magyarázza. - A rendszeresség és a folyamatosság ezen a területen rendkívül fontos, csak kisebb eltérések, ingadozások viselhetők el. A tervezést bizonyos mértékig megnehezíti, hogy amíg régen főként rutinműtétekre került sor, most egyre több a szervátültetés, amelyhez jóval több vérre van szükség. Különösen, ha az elmúlt év végi eseménysorozatra gondolunk, mikor 24 óra alatt 3 szívátültetés "jött össze". Igaz, ez rendhagyó eset volt, de a jövőben számítani lehet a donorszám növekedésével párhuzamosan a transzplantációk számának szaporodására is, és a nagyobb vérigényre.

- A múltban jól szervezett kampányok segítették elő a véradást. Nagyüzemek dolgozói, honvédségi alakulatok tagjai álltak sorba, véradásra jelentkezve, hogy ezzel is jó pontot szerezhessenek a brigádnaplóban, kikerüljenek a faliújságra, becsülettáblákra. Volt tétje - ha vitatható is - ennek az önkéntes aktusnak, és még virsli meg sör is járt az eredményes vérvétel után, sőt volt olyan időszak, amikor anyagilag is dotálták.

- Mostanában másképpen történik a véradás szervezése. Egyrészt azért, mert az egykori nagyüzemek megszűntek, a klasszikus értelemben vett honvédség sem létezik, és a mai, modern kor másfajta módszereket követel. Fizetség semmiképpen sem jár a véradásért a szó köznapi értelmében, hiszen köztudottan az önkéntesség és térítésmentesség az alkalmazott alapelv. Ma is vannak meghirdetett akcióink, amelyekre nem a legjobb megjelölés a kampány, amely inkább egyszeri alkalmat sugall, kizárva a folyamatosságot. Új elemmel gazdagodott a véradási paletta, ünnepi alkalmakon, fesztiválokon jelenünk meg, ahol sok ember gyűlik össze, és magától adódik az ilyen jellegű szerencsés találkozás. Hogy néhány példát is említsek, ott vagyunk minden évben a Sziget fesztiválon, áruházláncaink között is akad segítőnk rendszeres véradó napok szervezésével, de jó alkalomnak kínálkozik Pécs kulturális fővárossá avanzsálása is. Sok rendezvénnyel gazdagodik a következő időszak, és személyesebben szólíthatjuk meg a résztvevőket, ilyenkor a tapasztalatok szerint könnyebb megnyerni az embereket.

Egyetemek, főiskolák számára már hagyományosan szervezünk véradó versenyeket, és igen sikeresek ezek az alkalmak. De vannak úgynevezett alulról jövő kezdeményezések is. Legutóbb például a rendőrség tartott önkéntes véradást egy szolgálat közben elhunyt kollegájuk emlékére, és úgy határoztak, ezentúl minden február 11-én önkéntes véradó napot hirdetnek. Az alkalomból 50 helyen 2000 egység vért vettek le, és ez nagy segítség számunkra. Vannak törzsvéradóink, körülbelül 350 ezren, de évente 15-20 százalék "újonc" is bekerül a rendszerbe. Ők azok, akikre mindig számíthatunk, nem csak különleges alkalmakkor, hanem különleges típusú vér szükséglete estén is. A lakosságnak 3 százaléka rendszeres véradó, igaz, lehetne több is, de az európai átlagnak megfelel ez a szám. Az általános irányzat szerint 1000 emberre legalább 40-43 véradónak kell jutni, akkor az arány elfogadható.

Az országos szolgálat hat regionális és huszonegy területi vérellátó segítségével fejti ki tevékenységét. Feladatkörükbe a véradások megszervezésén túl sok egyéb is beletartozik. A véradás lebonyolítása rendkívül munkaigényes, eszköz- és pénzigényes folyamat. A vér konzerválása, a vérkészítmények tárolása, elosztása és felhasználása, a biztonságos vérterápia ugyancsak mind az ő feladatuk és felelősségük.

A rendelkezésre álló vér mennyiségi biztonságát a véradók nyújtják, akik megértették, hogy egy-egy véradás alkalmával nem csak adnak, kapnak is. Mert egy-egy ilyen alkalom saját egészségi állapotuk felmérésére is alkalmas, minden véradás felér egy ingyenes szűréssel. A minőségi biztonságot a szolgálat garantálja mind a véradó, mind pedig a vért kapó számára. A véradóktól levett és feldolgozott emberi vérkészítmények a vérplazma feldolgozása után gyógyszerek formájában is eljutnak a rászorulókhoz. Balesetek, műtétek, krónikus betegek, vérzékenységben szenvedők tudnának arról beszélni, hogy mit jelent számukra a vér. Gyógyulásukban, életesélyük, életminőségük fenntartásában nélkülözhetetlen ez az éltető folyadék.

Amikor valaki egy alkalommal "leadja" azt a bizonyos 450 milliliter vért, talán nem is gondol erre. A legtöbb embernek nem jut eszébe önként jelentkezni, hogy segítsen, csak esetleg akkor, ha családjában, közeli környezetében valakinek sürgősen szüksége van friss vérre. Aki viszont megtapasztalta a segítésnek, a szolidaritásnak ezt a formáját, érzi, tudja, hogy véradás után saját vérsejtjei megújulásra késztetik egész szervezetét, és a fizikai jó érzés mellett lelki kielégülést is jelent a tudat: életet menthet.

Nagy Sándor közlése szerint a 2010-es év kettős jubileum számukra. A szolgálat 1950-ben alakult, és 2000-től lett Országos Vérellátó Szolgálat. Az 50, illetve 10 éves ünnepséget együtt tartják.

Hogy mivel lehet méltóvá tenni a megemlékezést? A stratégiai vérkészlet biztosításával. Ehhez viszont minden segítőkész emberre számítanak, aki már tagja a véradók nagy családjának, és azokra is, akik ezután kívánják erősíteni az anonim életmentők csapatát.