Asztma és légszennyezettség: nincs összefüggés

A főváros önkormányzat szerint az asztmában szenvedők száma az Európai Unióban is magasabb a budapestinél.

A Levegő Munkacsoport állításaival ellentétben nem a légszennyezettség okozza a Budapesten élő asztmások számnövekedését. Budapestnél jobb levegőjű vidéki területeken a fővárosinál sokkal több az asztmás, és az asztmában szenvedők száma az Európai Unióban is magasabb a budapestinél.

A fővárosi önkormányzat kiemelt céljának tekinti a fővároson áthaladó tranzitforgalom és általában a belvárosi autóforgalom korlátozását. Ezt a célt fogalmazza meg Budapest tavaly elfogadott Levegőtisztaság-védelmi intézkedési programja és az idén elfogadott Budapest Szíve program is, amelynek megvalósításához uniós forrásokra is pályázunk. Ezért is épül a 4-es metró, az M0-ás körgyűrű és az északi Duna-híd. A Levegő Munkacsoport által megfogalmazott célokkal, amelyek szerint az egyéni autós közlekedés visszafogása mellett javítani kell közösségi és kerékpáros közlekedés feltételeit az önkormányzat tehát egyetért, ám nem tartja szükségesnek hozzá jól hangzó, de valótlan adatok közzétételét. Különösen elszomorítónak tartjuk, hogy legutóbbi akciójához egy beteg embert használ fel a civil szervezet.

A nehézipar visszaszorulásának következményeként a levegő minősége minden mérés szerint javult a rendszerváltás óta a fővárosban. A budapesti levegőminőség, hasonlóan a többi milliós nagyvároséhoz, nem ideális, de így is nálunk a legalacsonyabb a légszennyezettség a közép-európai nagyvárosok közül,  és kedvezőbb a legtöbb uniós fővárosénál is. Az 1989-es bázisévhez képest az egyes légszennyező anyagok (szálló por, NOx, NO2, SO2, CO, O3, benzol) mindegyike 40-80%-kal csökkent Budapesten. Nem véletlen, hogy tudományos kutatások nem találtak ok-okozati összefüggést a levegő minősége és az asztmás megbetegedések között. Sokkal inkább a kora gyermekkori hatásokat, az allergizáló élelmiszereket, a növényi pollent és az örökletes tényezőket hangsúlyozzák.

Miközben a levegő minősége az elmúlt 17 évben nem romlott Budapesten, az asztmások száma növekszik, – akárcsak vidéken és Európa többi részén. Pontos számukat legfeljebb becsülni lehet, mert a betegséget nem terheli bejelentési kötelezettség. Az asztmások hazai aránya (2,1%) alacsonyabb az európai átlagnál (3-5%). Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2006-os adatai szerint (http://www.koranyi.hu/evkonyv06/asthma%20bronchiale.htm) az asztma területi megoszlásában Szabolcs-Szatmár és Jász-Nagykun-Szolnok megye vezet, míg Hajdú-Bihar és Pest megye gyengén „fertőzött" résznek számít. Budapesten kisebb az asztmások aránya (2,1%), mint gyakorlatilag bárhol az országban. Ez az érték Közép-Dunántúlon (2,4%), Nyugat-Dunántúlon (2,2%), Dél-Dunántúlon (2,4 ezrelék), Észak-Alföldön (2,3%), és a Dél-Alföldön (2%). Ezeken a helyeken pedig valószínűsíthetően mindenütt jobb a levegő, mint a fővárosban.*

Hasonlóan nem felel meg a valóságnak a Levegő Munkacsoport azon visszatérő állítása, amely szerint a „levegőszennyezés miatt három évvel csökkent a budapestiek várható élettartama". A budapestiek átlagéletkora és várható élettartama ezzel szemben egyaránt magasabb, mint a vidéken élőké. A KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének 2006-os jelentése szerint egy budapesti három évvel hosszabb élettartamra és rövidebb betegséggel eltöltött időszakra számíthat, mint községben élő társa. A születéskor várható élettartam a rendszerváltás óta nemhogy csökkent, hanem 2 évvel nőtt Budapesten.

A fővárosi önkormányzat komolyan veszi a Levegő Munkacsoport közlekedésre vonatkozó javaslatait, de arra kéri a civil szervezetet, hogy hagyjon fel valótlan adatok, téves összefüggések híresztelésével, mert ez éppen a szervezet szakmai komolyságát teszi hiteltelenné.

A Központi MÁV Kórház – Rendelőintézetében behatóan vizsgálták a gyermekkori asztma fővárosi alakulását (http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0003/6.htm). Az átfogó kutatások meggyőzően bizonyították, hogy bár 1995 és 1999 februárja között nőtt az orvosok által diagnosztizált asztmás gyermekek aránya, a növekedés hátterében nem lehetett kimutatni sem a város légszennyezettségi mutatóinak (NO2, CO2, CO, ózon és szálló por) a romlását, sem az allergizáló növények pollenszámának számottevő emelkedését. Az ÁNTSZ adatai alapján a mért szennyezőanyagok koncentrációja nem emelkedett 1995 és 1999 között, a gyermekkori asztmában érintettek aránya mégis 20%-kal nőtt. Szakértők szerint az örökletes adottságok mellett külső tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Ilyen a veleszületett allergiás túlérzékenység, amit a terhes anyák allergénekben dús környezete, vagy a terhesség alatti dohányzás valamint a csecsemőkori fertőzések."

Főpolgármesteri Hivatal Sajtóiroda