Atombaleset: nálunk nem nőtt a háttérsugázás | Weborvos

Nem változott Magyarországon a háttérsugárzás, monitorozó csoport indulhat a szigetországba.

Nincs hatással a Japánban március 11-én történt földrengés Magyarország háttérsugárzására, a hétfői mérés alapján az a sokévi átlagnak felel meg - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

A szervezet közleménye szerint, bár a Japánban bekövetkezett földrengés "nagyon alacsony valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra", a katasztrófavédelem mégis kiemelt figyelmet fordít az ország környezeti sugárzásának ellenőrzése. A mérési adatokat rendszeresen közéteszik az OKF honlapján, a www.katasztrofavedelem.hu címen.

Magyarországon - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), a Magyar Honvédség, a Paksi Atomerőmű Zrt., az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Bátaapáti Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. közös üzemeltetésében - mintegy 150 radiológiai mérőállomás ellenőrzi folyamatosan az ország sugárzási helyzetét, kíséri figyelemmel annak változásait.

A hat szervezet által működtetett Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) az olyan sugárzások esetleges jelenlétét, erősségét méri, amelyeket egyetlen szervünk sem érzékel, de amelyeknek a szervezetre gyakorolt hatása olykor mégis megjelenik.
Magyarországon a természetes háttérsugárzás mértéke 60-160 nanoszívert per óra (nSv/h) körül ingadozik. Amennyiben a háttérsugárzás egy mérőállomáson meghaladja a 250 nSv/h figyelmeztető szintet, az állomás erről automatikusan jelzést küld a 24 órás ügyeleti szolgálatban működő központba. Ilyen esetben a katasztrófavédelem helyszínre irányított felderítő csoportja végez újabb méréseket, és állapítja meg a tényleges sugárzási helyzetet.
Az OKF emlékeztet arra, hogy a földrengés miatt Japán keleti partvidéken több atomerőmű is leállt, a fukusimai atomerőmű pedig megsérült, s a környéken élő lakosságot elővigyázatosságból kitelepítették.

(Az atomerőmű hármas blokkjában hétfőn újabb robbanás történt; a detonációban kilencen megsérültek. Az erőművet üzemeltető cég közlése szerint a reaktort borító acélburok a robbanás ellenére ép maradt, vagyis nem fenyegeti sugárzásveszély sem a körzetben lakó embereket, sem a környezetet.)

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) az azonnali nemzetközi segítségnyújtás elősegítése érdekében már korábban létrehozta a Response Assistance Network (RANET) elnevezésű adatbázisát. "Ez tartalmazza a tagállamok által felajánlott nemzeti kapacitásokat (eszközök, szakértők), amelyekkel egy balesetet szenvedett államtól érkező felkérés esetén segíteni tudnak" - írta az OKF.

Most a RANET egyezmény keretében Magyarország is segítséget ajánl fel a Japánban bekövetkezett földrengés következményeinek felszámolásához: az OKF hét helyszíni monitorozó csoportot küldene a térségbe, összesen 16 embert, "elsősorban sugárzásmérés, orvosi és lakosságvédelmi tanácsadási feladatok ellátására, valamint magyarországi szolgáltatásként egésztest-számlálást, és vérmintákból biodozimetriai vizsgálatok elvégzését vállalnánk".

A magyar felajánlásokat a Paksi Atomerőmű Zrt., a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI), a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézet Atomenergia Kutatóintézete (MTA KFKI AEKI) tette.
A magyar szakértők a japán kormány döntésére várva készen állnak az indulásra - olvasható a közleményben.