Ausztriában folytatódik a reform | Weborvos

Hozzávetőleg egymilliárd eurós megtakarítást tartalmaz az minisztrériumi tervezet.

Egészségügyi reform vagy adóemelés, ezt a választási lehetőséget tárta Ausztria elé Andrea Kdolsky osztrák néppárti egészségügyi, családügyi és ifjúsági miniszter vasárnapi rádiónyilatkozatában.
Ha a tervezett megtakarításokat nem érik el, akkor is több pénzre lesz szükség, mondta a miniszter, a fontolóra vett vagyonnövekedési adóra célozva.

Egyelőre annyi bizonyos, hogy a reform középpontjában "az emberek ellátásának" kell állnia, magyarázta. - A betegek számára a szolgáltatás megrövidítését kizárom - mondta a miniszter.
Szólt arról is, hogy ha nem sikerül az orvosok képviseleteivel megállapodni a költségek csökkentésében, akkor szó lehet egyedi szerződések megkötéséről az orvosokkal, a képviseleteket megkerülve.

Ezt az osztrák orvoskamara "hadüzenetnek" minősítette, és az orvoskamara elnöke, Walter Dorner azonnal úgy nyilatkozott, hogy a kormány tervezte egészségügyi reform egészében is a "fantázia világába" tartozik, ugyanis - a kamara szerint - nem lehetséges megtakarítás a betegek ellátásának korlátozása nélkül.
Szintén vasárnap az osztrák gazdasági kamara és az ÖGB szakszervezeti szövetség vezetői közös munkaokmányt fogadtak el az egészségügyi reform ügyében, de ennek tartalma még nem ismeretes, írta az APA hírügynökség vasárnap délután.

xxx
Hozzávetőleg egymilliárd eurós megtakarítást tartalmaz az a tervezet, amelyet az osztrák egészségügyi minisztériumban dolgoztak ki a betegellátás költségének csökkentésére, tárta fel a News osztrák hírmagazin február végén.

A folyóirat a birtokába jutott - de hivatalosan azóta sem ismert - tervezetre hivatkozva azt írta, hogy a 2010-ig terjedő időszakra szóló intézkedések három fő területet érint: az orvosi szerződéseket, a kórházi kezeléseket és a gyógyszerköltségeket. A megtakarítások célja részben az, hogy kihúzzák a bajból az osztrák egészségügyi rendszer alapegységeit képező, területi és ágazati alapon szervezett betegkasszákat, amelyek évek óta csőd szélén vannak, és csupán tavaly több mint 350 millió eurós hiánnyal zárták az évet.

Az orvosi honoráriumokat összesen 163 millió euróval kívánja lefaragni a koncepció; 2006-ban ez a tétel 1,9 milliárd euró volt. A cél elérése érdekében felülvizsgálnák a betegkasszák által felügyelt-fizetett orvosi állásokat, és a feleslegesnek ítélteket megszüntetnék. Korhatárt vezetnének be a kasszákkal szerződéses viszonyban álló orvosokra - hogy ez pontosan hol húzódna, még nem eldöntött -, és felső határhoz kötnék a honoráriumok összegét is. A szerződéseket ötévente újítanák meg, de csak azokét, akik eleget tettek bizonyos feltételeknek. A felülvizsgálati szempontok: minőségi szolgáltatást nyújtottak-e, elégedettek-e velük a betegek, a rendelkezésre álló legolcsóbb gyógyszereket írták-e fel.

A magazin megemlítette, hogy az orvosi kamara hevesen tiltakozik az állítólagos szigorítások ellen, mert úgy vélik, hogy a tervezett intézkedések "másodosztályú, afféle olcsó Jánosokká" degradálnák nemcsak őket, hanem az egész egészségügyi ellátást. A közelmúltban 1200 bécsi orvos aláírásgyűjtő akciót kezdett a rendelőkben, de végszükség esetére nem zárták ki a sztrájkot sem.

A kórházi költségeknél a koncepció 865 millió eurós csökkentést irányoz elő 2010-ig. A tárca elsősorban a kórházban töltött napok számát - a kórházi tartózkodás elhúzódását - tartja elfogadhatatlanul magasnak. A megtakarítás érdekében a 2007-es szinten befagyasztanák a betegkasszák által a kórházaknak átutalt, éves átalány formájában előre rögzített finanszírozási hozzájárulásokat.

A gyógyszerfogyasztást 88 millió euróval fogná vissza a tárca, a betegszállításra 4 millióval kevesebbet költene, de a kutatóintézeteknek is jobban össze kellene húzni magukat, mert 29,2 millió euróval kisebb összeggel gazdálkodhatnának csak.
A News szerint egyelőre még nem mérhető fel, milyen közvetlen hatással járnának a tudomása alapján fontolóra vett intézkedések magára a betegellátásra.

Ausztria 8,2 milliós lakosságának 98,5 százaléka biztosított, a segélyből élők ellátási költségeit az állam fedezi. Egészségbiztosítási járulékot 6,2 millióan - munkáltatók, munkavállalók és önálló foglalkozásúak - fizetnek a 18 százalékos társadalombiztosítási illeték keretében. A jövedelemtől függő járulékok nagyságát törvény határozza meg, azok átlagos együttes mértéke a bruttó kereset 7,5 százalékát teszi ki. A hozzájárulást most januártól 0,15 százalékkal megemelték.

A befizetésekből évi 10,3 milliárd euró folyik be. A receptilletékekkel, szolgáltatási pótlékokkal és egyebekkel együtt összesen 12,3 milliárd euró gyűlik össze a betegellátási költségek fedezésére. Szövetségi, tartományi és területi szinten további 5,9 milliárdot fordítanak az adókosárból egészségügyi kiadásokra, 5,4 milliárd eurót pedig magánbiztosítók fizetnek ki. Mindent beleszámolva évente körülbelül 25 milliárd eurót költenek egészségügyi kiadásokra Ausztriában, ez a hazai össztermék 10,2 százaléka.

Az országot huszonnyolc, önállóan gazdálkodó szervezet (betegkassza) hálózza be, amelyek részben tartományi alapon, részben foglalkozási ágak szerint működnek. Az egészségbiztosítási pénztárak kötnek szerződést az orvosi kamarával. Közösen szabják meg, hogy egy-egy körzetben hány orvos és milyen szakterületen nyithat rendelőt, milyen szolgáltatásokért mennyi pénz kérhető, és az ár hogyan oszlik meg a beteg és a biztosító között.