Ausztriában is felbukkant a nyugat-nílusi vírus | Weborvos

Először bukkant fel a nyugat-nílusi vírus Ausztriában, tavaly nyáron, az emberre kevésbé veszélyes formában.

Ezt állítja a bécsi Állatorvosi Egyetem. Norbert Nowotny virológus az osztrák hírszolgálati irodának pénteken nyilatkozva azt mondta, hogy a vírus a szomszédos Magyarországról vándorolt át, és kizárólag madarakban mutatták ki.

Aláhúzta, hogy bár az Afrikából származó vírus (WNV) régóta létezik Európában, Ausztriában korábban sosem fordult elő. Szavai szerint 2004-ben egy új törzs bukkant fel Magyarországon; a vírusnak ez a válfaja inkább csak madarakat fertőz meg, közülük is főként ragadozókat, elvben azonban veszélyes lehet lovakra és emberekre is.

"2004-től ismételten elfordultak fertőzések Magyarországon. Tavaly nyáron aztán robbant a történet, a vírus az egész országban elterjedt. Madarakat fertőzött meg, főként héjákat, valamint lovakat. Mintegy húsz ember is megbetegedett. Halálozást nem okozott" - közölte a virológus.

Beszámolója szerint azon a nyáron első ízben Ausztriában is regisztrálták a vírust, annak magyarországi válfaját. "Bécsben, Alsó-Ausztriában és Burgenlandban voltak esetek. A betegség kizárólag madarakat támadott meg, 90 százalékban héjákat" - mondta, hozzátéve, hogy az újabb fertőzéseket a július és szeptember közötti időszakra várják.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államokban, ahol egy sokkal virulensebb vírustörzs alakult ki, az elmúlt években mintegy ezer ember halálát okozta a fertőzés.

Az atlantai székhelyű járványügyi központ (CDC) tavalyi jelentése szerint a szúnyogok által terjesztett vírus 35 ezer lázas esetet és 117 halálozást okozott 2007-ben az Egyesült Államokban. Több mint 1200 embernél súlyos megbetegedést idézett elő, például agyvelőgyulladást vagy agyhártyagyulladást.

A nyugat-nílusi vírus egy különösen forró nyáron, 1999-ben jutott be az Egyesült Államokba, és okozott haláleseteket New Yorkban. A CDC felhívta a figyelmet arra, hogy míg Európában, Afrikában és Nyugat-Ázsiában a vírus az általa okozott járványok kitörése után évekre "eltűnik", addig az Egyesült Államokban 2002 óta minden egyes évben járványt idézett elő. A szakértők a forró nyarakat okolják ezért.

Az új vírustörzset 2002-ben észlelték először; melegben gyorsabban szaporodik a szúnyogok testében, így minél melegebb van, annál gyorsabban terjed a fertőzés.

A WNV kórokozóját először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre - esetlegesen lovakra - történő átvitel szúnyogcsípés útján történik. Embereknél a fertőzés általában tünetmentesen, lázas betegségként zajlik le (a legtöbben nem is tudnak róla, mert az influenzáéhoz hasonló tüneteket produkál). Az esélye annak, hogy valaki nyugat-nílusi vírussal megfertőződik, 1 a 300 ezerhez.