Az egészségügy a gazdasági növekedés egyik motorja

WHO-igazgató: prioritásként kell kezelni az egészségügyet a válság idején is.

Prioritásként kell kezelni az egészségügyet a gazdasági válság idején is, mert háttérbe szorításának társadalmi és pénzügyi szempontból is súlyos következményei lehetnek - fejtette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója szerdán Brüsszelben.

Jakab Zsuzsanna az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) nemzetközi civil szervezet, valamint az EU-s intézményrendszerhez tartozó Gazdasági és Szociális Bizottság tanácskozásán óvott attól, hogy az egyes országok takarékossági politikájának áldozatul essen az egészségügy. Hangoztatta, a válság nyomán növekszik az egészségvédelem iránti igény.

A krízis kétszeresére növelte a megbetegedések kockázatát, továbbá emelte az öngyilkosságok, az alkoholizmus, a mentális betegségek veszélyét. Hozzátette, aktív munkaerő-piaci politikával és elviselhető nagyságrendű, célzott szociális kiadásokkal ezek a hatások megszüntethetők.

Megjegyezte, hogy a szociális kiadások csökkentése és a halálozási okok között is szoros összefüggés van. Azt is figyelembe kell venni, hogy a válság a leginkább rászorulók, a szegények csoportját különösen sújtja az egészségügyi szükségletek finanszírozásának szempontjából.

Elismerte az egykori magyar egészségügyi államtitkár, hogy a kiadások szintjének megtartása nem könnyű feladat. Jelezte, ebből a szempontból azok az országok vannak könnyebb helyzetben, amelyek a fellendülés időszakában valamilyen módon félretettek egészségügyi célokra, mint például Észtország. Másik lehetőségnek nevezte a pénzügyi piacokról származó finanszírozást azon országok számára, amelyek tartani tudják hiánycéljaikat, harmadiknak pedig azt, hogy a kormányok helyezzék még magasabbra az ágazatot prioritásaik között. Utóbbi szempontból a jó példák között említette Magyarországot is.

Jakab Zsuzsanna rámutatott arra, hogy az egészségügy a gazdasági növekedés egyik motorja is, hiszen teljes gazdasági hatása átlagosan a bruttó hazai termék 10 százalékára tehető, továbbá a munkaerő 6 százalékát foglalkoztató ágazatról van szó.
A várható életkor egyszázalékos javulása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításai szerint 6 százalékos GDP-növekedést eredményezhet. A szív- és érrendszeri betegségek 10 százalékos csökkenése pedig egy százalékos bevételnövekedést hozhat.  Szükségesnek tartotta a WHO illetékese a szolgáltatások hatékonyságának növelését is. "Több állami pénz mellett érvelünk egészségügyi célokra, de több egészség mellett is ugyanazért a pénzért" - mondta.

Sürgette azt is, hogy a gazdasági válságot a kormányok használják ki a magukra régóta várató reformok meghozatalára, és gondoljanak arra, hogy a jövőben a fellendülés idején tegyenek félre erre a célra.

Jakab Zsuzsanna jelezte, hogy a világszervezetnél befejezés előtt áll a jövő európai egészségpolitikájában iránymutatónak szánt Egészség 2020 program kidolgozása. Ennek fő elemeként az integrált, a legfontosabb tényezőket egyszerre figyelembe vevő megközelítést említette, és ezt ajánlotta követendőnek a kormányok számára is.

Tájékoztatása szerint a program középpontjában a lakosság egészségének további javítása, az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a fenntartható, emberközpontú egészségügyi rendszerek működésének biztosítása áll, beleértve az egészségvédelmi és kommunikációs állami kapacitások szélesítését is. Leszögezte: olyan stratégiára, politikai irányvonalra van szükség, amely minden helyzetben könnyűvé teszi a lakosság számára az egészségügyi szempontból kedvezőbb választást.