Az immunrendszer okolható a kényszerbetegségekért | Weborvos

Első alkalommal sikerült közvetlen összefüggést bizonyítani egy pszichés betegség és az immunrendszer között.

Kényszerbetegségben egyaránt szenvedhet ember és állat. Az érintettek kényszeresen ismételgetnek cselekvéseket, akkor is, ha azzal ártanak önmaguknak. Az emberek például addig tépik a hajukat, hogy helyenként megkopaszodnak, az egerek pedig addig tisztogatják magukat, míg kihullik a szőrük, és kisebesedik a bőrük. A Nobel-díjas Mario Capecchi és csapata most kiderítette, hogy a probléma gyökere az immunrendszerben rejlik.

A Utah Egyetem kutatói már 2002-ben felfedezték, hogy a rágcsálók kényszeres tisztálkodását a Hoxb8 nevű gén mutációja okozza, amely hibás mikrogliasejtek előállításához vezet. Ezek az immunsejtek a csontvelőből erednek, és a vérárammal eljutnak az agyba, ahol kórokozókat kell felismerniük és eltávolítaniuk.

A kutatók most egészséges egerek csontvelőjét ültették át kényszerbetegekébe. A donorok csontvelőjéből egészséges mikrogliasejtek képződtek, aminek következtében a mutáns egerek viselkedése normalizálódott - számolnak be eredményikről a Cell című szaklapban.

A folyamat ellenkező irányban is működött - az egészséges rágcsálókba ültetett beteg csontvelő kiváltotta a kényszeres viselkedést. Ez az első alkalom, hogy közvetlen összefüggést sikerült bizonyítani egy pszichés betegség és az immunrendszer között - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.

Egyelőre még homály fedi, hogyan válthatják ki a hibás immunsejtek a viselkedészavart. A kutatók gyanítják, hogy a mikrogliasejtek olyan hírvivő anyagokat juttatnak a véráramba, amelyek befolyásolják a központi idegrendszert. A rejtély megfejtésére további kísérleteket terveznek.

Felmerül természetesen a kérdés, hogy vajon segíthet-e egy csontvelőátültetés a kényszerbeteg embereken? Jelenleg csak súlyos esetekben, rákbetegeknél vagy autoimmun betegségben szenvedőknél végzik el ezt a beavatkozást, és a jövőben sem terveznek vele pszichés problémákat kezelni - nyilatkoztak a kutatók. Ehhez túl kevés az alkalmas donor, az eljárás pedig túl kockázatos és költséges.
Az újonnan nyert ismeretek sokkal inkább betekintést adnak az immunhibák és a pszichés megbetegedések közti összefüggésekbe. Az sem kizárt azonban, hogy a jelenlegi, agyra irányuló kezelési módszerek helyett az immunrendszert, pontosabban a mikrogliasejtek működését célba vevő megoldásokat fejlesszen ki az orvostudomány a jövőben.