Az ombudsman egészségügyi projektje

Vizsgálják többek között a gyermekek, hajléktalanok ellátását és a gyógyszertámogatást is.

Az egészséghez való jognak az intézményrendszerben és eljárásokban való legmagasabb szintű érvényesülése, valamint a gyermekegészségügy és más rászoruló csoportok egészségügyi ellátása áll az ombudsman ez évi úgynevezett méltóságprojektjének a középpontjában.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által az idén elindított egészségügyi projekt már a negyedik az úgynevezett méltóságprojektek sorában, korábban hajléktalanügyi, fogyatékosügyi és idősügyi program indult. Ezekben közös, hogy az egyenlő méltósághoz való jog biztosítása és védelme áll az ombudsmani projektmunka, a vizsgálatok és a szakmai elemzések középpontjában.

Szabó Máté ombudsman csütörtökön, a projektet ismertető budapesti konferencián azt mondta: abban a különböző álláspontú szakértők és politikusok is egyetértenek, hogy a rendszerváltás óta sem az egészségügy, sem az oktatás, sem a szociális ellátás vagy a nyugdíjrendszer területén nem sikerült meggyőző, fenntartható, hosszabb távra szóló megoldásokat találni.
Mint hozzátette, reméli, hogy az új alaptörvény elősegíti a problémák megoldását, bár szerinte az egészséghez való jog átfogalmazása sokaknak nem szimpatikus, mert úgy vélik, az eddig magasra tett mérce lejjebb szállítása túlságosan is a realitások elfogadását jelenti.

Az országgyűlési biztos kifejtette: a betegjogokat érvényesítő korábbi közalapítványi megoldás megszűnt, ezt a szakemberek különbözően értékelik, mindenesetre tény, hogy betegjogokkal foglalkozó új szervezet nem épült ki. Ezért ebben az évben az egészségügy két vonatkozásban is az ombudsmani vizsgálatok fókuszába kerül: egyrészt vizsgálják az egészséghez való jog legmagasabb szintű érvényesülését az intézményrendszerben és az eljárásokban, valamint a gyermekegészségügy és más rászorulók - hajléktalanok, fogvatartottak, HIV-pozitív emberek, speciális ellátásokat igénylő csoportok - helyzetének kérdését.

Borza Beáta, a projekt vezetője elmondta, hogy az orvosi etikai kódexek hosszú ideig nem szóltak másról, mint az orvos kötelességéről, a XX. században viszont mégis szükség volt egy másfajta szemléletre: megjelent az igény arra, hogy a beteg oldalán is jogot teremtsenek. Ez új gondolkodásmódot vezetett be a jogi gondolkodásban is. Sőt ma már az eutanáziától az abortuszig számos olyan kérdés vetődhet fel, amely már túlmegy a jogi gondolkodáson és a betegjogi kérdéskörön, és az etika területére helyezi a hangsúlyt.

A projekt során vizsgálják az élethez, az emberi méltósághoz való jog érvényesülését, a nemzetközi egyezményeknek való megfelelést, a nemzetközi gyakorlatot, valamint szót ejtenek a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról és az esélyegyenlőség megteremtésének lehetőségéről is.

Vizsgálatokat végeznek a gyerekek ellátásával kapcsolatban, de foglalkoznak majd a speciális társadalmi rétegek (fogyatékossággal élők, idősek, speciális betegséggel küzdők) problémáival is. Emellett kitérnek a transzplantáció, a mentés, a betegszállítás, a gyógyszertámogatás, a hajléktalanellátás, valamit a pszichiátriai betegek és a fogvatartottak egészségügyi ellátásának kérdéseire is.

Lápossy Attila, az Országgyűlési Biztos Hivatalának (OBH) jogi referense egy friss, 2011-es, egészségüggyel foglalkozó ombudsmani jelentést ismertetett. Ez elsődlegesen a panaszokat rögzíti, amelyekben főként a betegjogi ügyek intézésének módját sérelmezik, például az eljárás elhúzódását vagy a nem megfelelő tájékoztatást. A panaszok nyomán a biztos megkereste az illetékes hatóságokat, majd a tájékoztatásuk alapján és a joganyag áttekintése nyomán fogalmazta meg ajánlásait.

Három témakör került a fókuszba: a 2010-ben megszűnt Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) utódszerveinek eljárása, a jelenlegi panaszmechanizmus működése és a betegjogi képviselők státusza. A vizsgálat során az ombudsman megállapította, hogy jogalkotói mulasztás történt, mert az EbF jogutódjai nem közigazgatási hatósági eljárást folytatnak, hanem a panasztörvény alapján járnak el, s a döntést nem lehet bíróság előtt megtámadni.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szintén mulasztást követett el, mivel nem jelezte a problémát és automatikusan a panasztörvényt alkalmazta.

Az országgyűlési biztos szerint szükséges lenne a jogrendszeren belül egy hatósági jogkörrel rendelkező, pártatlan, független jogállású, speciális szakértelemmel rendelkező jogvédelmi intézmény létrehozása, mivel a panasztörvény alapján a petíciós jog nem tekinthető elégségesnek.

A vizsgálat során Szabó Máté ajánlásokat és jogalkotási jellegű javaslatokat tett a szaktárcának a visszásságok orvoslása és megelőzése érdekében, valamint szorgalmazza egy országos betegjogi központ felállítását.

Péterfalvi Attila, volt adatvédelmi biztos, az OBH hivatalvezetője szerint alapjaiban érinti az egészséghez való jog érvényesülését, hogy a beteg és - az egészségügyi törvény értelmében - a hozzátartozója hogyan jut hozzá azokhoz az egészségügyi adatokhoz, amelyek kihatnak a sorsukra.

Mint mondta, 2007-ben adatvédelmi biztosként foglalkozott a megszűnő kórházak betegadatainak sorsával. A vizsgálatkor megkereste a fővárosi egészségügyi kormányzatot, ahol azt a választ kapta, hogy az Országos Baleseti Intézet feladatát a Péterfy Sándor utcai Kórház veszi át, így az iratanyag egésze a kórház kezelésébe kerül. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet feladatát pedig több budapesti kórház veszi át, ahol az iratok szétválogatása gyakorlatilag nem lehetséges.

Péterfalvi Attila szerint a betegeket alapjaiban érinti az adataik sorsa, ezért ez egy elfogadhatatlan helyzet, amelyet mindenképp vizsgálni javasol. A volt adatvédelmi biztos azonban üdvözli, hogy a kormány egy országos betegjogi központ megalakítását tervezi, amely dokumentációs feladatokat is ellát majd.