Az orvos helyett a beteg dönt?

A betegek egyre inkább elvárják, hogy ők legyenek a "szolgáltatás" középpontjában.

Tíz évvel ezelőtt a magyar felnőttek csupán egyharmada várta el, hogy orvosa tájékoztassa őket a kezelésről és a különböző kezelési alternatívákról, ma pedig felkészülnek az interneten, mielőtt orvoshoz fordulnának - derül ki a GfK Hungária legfrissebb elemzéséből.

Az egészségügy társadalmi közegének megváltozása miatt egyre hangsúlyosabban fogalmazódik meg a szakértők körében az a vélemény, hogy az egészségügyi rendszerek problémáira a betegközpontúság tudja meghozni a valódi gyógyírt.

A GfK Hungária Magyarországon is évek óta vizsgálja a betegközpontúság iránti igény változásait az orvosok és a lakosság körében. Bármilyen meglepő, tíz évvel ezelőtt a magyar felnőttek csupán egyharmada várta el, hogy orvosa tájékoztassa őket a kezelésről és a különböző kezelési alternatívákról, lehetőséget adva a választásra. Ma jellemzően ők azok, akik felkészülnek az interneten, mielőtt orvoshoz fordulnának, és már ugyanennyien, további egyharmad vár részletes tájékoztatást az orvostól arról, hogy mit tehet saját egészségéért. Így a lakosság többsége már az orvosnál is elvárja, hogy ő legyen a középpontban, érezze, hogy érte történik a szolgáltatás.

Az orvosok körében is jelentős változást figyelhettünk meg az elmúlt egy évtizedben. Az évezred fordulóján még az volt a jellemző, hogy az orvosok legnagyobb része úgy gondolta, pontosan tudja, mire van szüksége a betegnek, és tevékenységének minden eleme eleve a betegekért van. A GfK felmérései szerint akkor az orvosok csupán egyharmada volt valójában betegközpontú. Ma már egyre több az az orvos, aki a páciensei kezébe adja a döntést, és előtte több-kevesebb alapossággal tájékoztatja a lehetőségekről. Igaz, még nem a többségről beszélünk, de már vannak olyan rendelések és szakterületek, mint például a nőgyógyászati magánrendelések, ahol ez jellemzi a döntő többséget.

Az egészségügyi intézményi vezetők között is egyre többen vallják, hogy a betegközpontúság erősítésével lehet valójában úrrá lenni az egészségügy anomáliáin, bár a gyakorlatban ezért még jóval kevesebbet tesznek, mint elvileg lehetne. Véleményük szerint a működésért folyó mindennapos küzdelmek túl sok energiát kötnek le az egészségügyben dolgozóktól.

A betegközpontúság trendjére hallgatva a gyógyszergyárak és műszergyártók egy része is lassan megváltoztatja működési elveit, és az orvosok helyett vagy mellett egyre nagyobb figyelmet szentelnek a betegek igényeinek megismerésére és kiszolgálására.

„Ezek a tendenciák néhány éven belül Magyarországon is éreztetik majd hatásukat, addig azonban hosszú út áll előttünk, mivel a felméréseink szerint ma az emberek többsége még úgy gondolja, hogy több odafigyelést, törődést és tájékoztatást kellene kapnia, mint amennyiben részesül az egészségügyben" – mondta dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária Healthcare szektorának ügyfélkapcsolati igazgatója.

A páciensek ma még a mindennapi gyakorlatban legtöbbször azt tapasztalják, hogy az orvos irányít, és azt várja a betegtől, hogy betartsa az utasításait (51%). Jóval ritkább az, amikor az orvos és a beteg egyenrangú félként működnek együtt a gyógyítási folyamat során (29%).