Az uniós átlagnál nagyobb a gyermekszegénység

Európai viszonylatban a magyar gyerekek szegényebbek, mint azt az ország színvonala indokolná.

Magyarországon a gyermekszegénység az uniós átlagnál nagyobb, és inkább falusi, mint városi jelenség - mondta Ferge Zsuzsa, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet Gyerekprogram Irodájának vezetője kedden, a témában rendezett budapesti konferencián.

Magyarországon a gyermekek tizennégy százaléka foglalkoztatott nélküli háztartásban él, ez a negyedik legrosszabb adat az unióban - közölte Ferge Zsuzsa a Gyerekesély Projekt nyitórendezvényén. Ugyanakkor rámutatott: Magyarországon az alapkérdés az, hogy érdemese-e keresetért dolgozni? "Ha a kereset azt jelenti, hogy a hetven százalékból ötven megmarad szegénynek, akkor ne nagyon csodálkozzunk, hogy azok, akik a minimálbér körül (...) fognak keresni, nem mennek el dolgozni" - fogalmazott Ferge Zsuzsa.

Mint mondta, szembe kell nézni azzal a problémával, hogy a kereset többségében nem segít a családoknak kijönni a szegénységből. "Addig nem érdemes a segély ellenösztönző hatásáról beszélni, amíg nem tudunk a munkabér ösztönző hatásáról beszélni" - fűzte hozzá.

A szociológus szerint a gyermekszegénység elleni küzdelemben szükség lenne konkrétabb célkijelölésre, folyamatos értékelésre, céltudatos forrásbővítésre, valamint jobb együttműködést kellene kialakítani a kormányzat és az önkormányzatok, illetve a tervezők és az érintettek között. Ferge Zsuzsa előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásait korlátozni kell: a munkanélkülivé váló szülőknél folytatni kell a családi alapú segélyezést, valamint meg kell állítani a közmű kikapcsolást és a lakásvesztést.

A Gyerekesély Projekt keretében 2009-től az ország leghátrányosabb kistérségeiben indulnak gyermekszegénység elleni uniós programok.