Az üzleti biztosítók kivárnak

A magánbiztosítók bizonytalanok: kevéssé ismerik az MSZP javaslatát.

Szakértők szerint, ha menedzsmentjogokat kapnának, befolyásukkal szűkíthetnék a tb-járulék fejében ma járó ellátásokat, s ebben a mindenkori kormány a fiskális szempontok miatt támogatná őket. Kedvező lenne számukra a biztosítottak adatbázisának megszerzése is: profitábilis kiegészítő biztosításokat tudnának kínálni.

Váradi Péter, az Axa biztosító igazgatója elmondta, nem nyerte meg az üzleti biztosítók tetszését az egészségbiztosító átalakítására tett MSZP-s javaslat. Szegényes az ismeretük a Gyurcsány Ferenc kormányfő által nyilvánosságra hozott modellről, de elég ahhoz, hogy megtorpanjanak. Nem tartja valószínűnek, hogy a regionális egészségpénztárakba kisebbségi tulajdonosként belépjenek üzleti biztosítók, legfeljebb azok, amelyek eddig is jó kapcsolatot ápoltak az állammal. A kormányfő által ismertetett modell szerint megmaradna az egységes egészségbiztosító, s mellette regionális pénztárak alakulnának. Váradi Péter szerint a kisebbségi tulajdonlás háttérbe szorítaná az üzleti érdeket, még akkor is, ha ők kapnák meg a pénztárak menedzsmentjogait.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tanára úgy véli: a menedzselésnek nagy ára lesz, mégpedig az, hogy a magánbiztosítók megkapják a pénztártagok adatait, amelyet kiegészítő és egyéb biztosítások megkötése céljából felhasználhatnak. Ez súlyos etikai és méltányossági kérdéseket vet fel. Az OTP bank sajtóosztálya Csányi Sándor elnök-vezérigazgató kijelentésére utalva úgy válaszolt: Csányi szerint sok szükséges részlet hiányzik a kalkulációkhoz, ezért meg kell várni a törvényt ahhoz, hogy számításokat végezhessenek: érdemes-e beszállniuk erre a piacra.