Azonos szemüveget a bírónak?

A jogászok szerint jogtörténelmet írt az a kártérítési pert, amely nyolc éve húzódik.

Az akkor ötvenéves férfinak, akinek addig semmilyen látási problémája sem volt, autóvezetéshez írt föl egy dioptriás szemüveget az orvos. Ekkor szerzett tudomást arról, hogy létezik egy eljárás, amely újra tökéletessé teszi a látását, a szemüveget pedig továbbra sem kell használnia. A lézeres beavatkozás akkor százötvenezer forintba került, és három napon belül eredményt ígért. A várt javulás helyett azonban ma a férfi folyamatos szemgyulladással, könnyezéssel, kettőslátással küzd, a szemében homokszemeket érez, és még a távollátása is megmaradt. A tájékoztatón az szerepelt: lehet, hogy a műtét ellenére a szemüveget hordani kell, de csak olvasáshoz, és azt is a hat, vagy annál magasabb dioptriaszámú látáshiba esetén. Az ügyvéd szerint a féldioptriás látásgyengüléssel műtétre jelentkező páciens joggal bízhatott a sikerben. Addig szemüveget nem viselő férfi ma nem egy, hanem három szemüveg hordására kényszerül. Az orvosi vállalkozás mindent helyénvalóak gondolt, hibásnak semmiben sem tartja magát.

A bíróság első-, majd másodfokon is a felperesnek adott igazat, miután a szakértői vélemény még azt is kimondta: ilyen apró szemhibánál nem is szabad ezt a műtétet elvégezni. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyta: azaz a beavatkozást végző cég kártérítési felelősségét mindhárom körben megállapították. Kiderült, hogy a vállalkozás a per közben nevet váltott, erről senkit sem értesített. A névváltás miatt korábbi permenetet az egészen a névváltoztatás idejéig visszamenőleg érvénytelenítették. Ismét felállt az alperes, a felperes ügyvédje, ugyanaz a szakértő, ugyanazzal a véleményével, a bíró sem változott, csak ellentétes ítélet született.