Biztosokkal biztosított reform | Weborvos

Tavaly ősz óta a vidéki egyetemi klinikák és a fővárosi mamutkórházak jó része az eladósodás szélére sodródott.

Ha a pénzügyminiszter úgy látja, kijelölhet biztost az egészségügyi tárca beleegyezésével. A Magyar Államkincstár honlapján található tájékoztató szerint a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Centrumánál a kijelölt biztosok hozzákezdtek a költségek és a tartozás csökkentésének.

Szegeden kevésbé rossz a helyzet: az 1,3 milliárdos tartozás 16 százaléka fut régebben, mint hatvan napja, s ehhez az intézmény közel ötmilliárdos pénzkészlettel bír. Pécsett a 3,9 milliárdos tartozás több mint felét hatvan napon túli adósság teszi ki és ehhez 560 milliós pénzkészlet társul.

A tavaly októberben publikált adatokhoz képest jelentős a romlás. 2006-ban még nem volt 200 milliós az intézmény hatvan napon túli tartozása, összes adóssága már meghaladta a kétmilliárd forintot. A szegedi konszolidációs folyamatot irányító Varga Jenő, a Vectigalis Zrt. elnök-igazgatója szerint a két említett városban alapvetően pazarló a rendszer, mivel egymás mellett működnek az egyetemek klinikái és a városi, megyei kórházak.

A pécsi és szegedi egészségügyi integráció levezénylésére szerződött szakértő szerint a klinikákon az is problémát okoz, hogy onnan nem küldhetik tovább betegeiket, miközben az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól csak egy meghatározott betegszám után kapnak térítést. Hiába látnak el több beteget, nem kaphatnak több pénzt. Tartalék még bőven van a rendszerben. Az eladósodás egyik oka ugyanis az, hogy a klinikák „nem elég rugalmasan" reagáltak a gazdálkodási kényszerre, arra, hogy nincs akármennyi pénz.

Ahogy egy üzleti befektető csinálja
Egy, az Egyesült Államokban kialakított működési modellt alkalmaznak a Hospinvest Befektetési Zrt. által üzemeltetett kórházakban, Gyöngyösön, Kiskunhalason és Hatvanban – tájékoztat a Népszabadság. Kollányi Gábor, a cég igazgatótanácsának elnöke elmondta, ez lehetővé tette, hogy gazdaságosabban, jobb színvonalon is működjenek a kórházak, ez mára egyfajta válságmenedzselési stratégiává vált. A rendszer a központi adminisztráción, a kórházi struktúra kialakításán, valamint azon alapszik, hogy a rövid időigényű ellátásokat részesíti előnyben a kórház. Kollányi szerint a dolgozók munkaerejét is hatékonyabban be lehet osztani, ha nem osztályokon, hanem sürgős, tervezhető és krónikus ellátástípusokon alapszik a kórházak struktúrája. Az ellátásoknál pedig arra törekszenek, hogy minél kevesebb ideig fektessék bent a beteget. Az egynapos műtétek, a pár napos ápolást igénylő beavatkozások és a kúrák lehetővé teszik, hogy hétvégéken ne kelljen működtetni az adott kórtermet.

A tények
Az államkincstár honlapja szerint rossz helyzetben van több országos hatáskörű egészségügyi intézmény, a MÁV-kórház és a BM Központi Kórház, a Debreceni Egyetem, az agrártárca több kutatóintézete, jó néhány mezőgazdasági szakiskola és a Zala Megyei Földhivatal is. Bizonyos ágazatokban ugyanakkor javult az elmúlt fél évben a költségvetési intézmények gazdálkodási helyzete: a rendvédelmi és határőrszerveknél sikerült felszámolni a torlódó tartozásokat, az egészségügyi intézményeknél és a klinikákat fenntartó egyetemeknél viszont romlott a helyzet. Öszszességében az első hat hónap átlagában 22,3 milliárdos volt az adósságállomány, ami némileg jobb, mint a tavalyi egész éves átlag, ám 2006 első fél événél rosszabb. Tavaly novemberben még 36,5 milliárdos adósságot tartottak nyilván, ezt decemberben gyakorlatilag megfelezték. Az adósságállomány szerkezete viszont rosszabb lett az év eleje óta - igaz, a MÁK tájékoztatása szerint ez is javult. A júniusi adatok alapján ugyanis az összes adósság több mint negyede hatvan napon túli, míg az év elején ezek aránya nem érte el a tíz százalékot.