Bogsch Erik a Sina Simon Érem első kitüntetettje | Weborvos

A Richter Gedeon NyRt. és Bogsch Erik, a részvénytársaság vezérigazgatója a Sina Simon Érem első kitüntetettje.

Az elismerést, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyarországi Görögök Kutatóintézete alapított, szerdán adták át az MTA székházában.

Az ünnepségen jelen volt Dimitriosz Kipariosz, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete, valamint Lucasz Krisztoforu, a Görög Tudományos Akadémia tagja.

Mint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke rámutatott, az érem alapításával a XIX. század egyik legnagyobb magyarországi mecénásának, a görög származású báró Sina Simonnak állítanak emléket.

"Itt élt, görög volt, s a XIX. század elején felismerte, hogy a műveltség az igazi erő" - mondta.

Az Akadémia elnöke kitért arra, hogy Magyarországnak az Európai Unió tagjaként a XXI. században is az egyetlen esélye "a jövőt illetően", ha a meglévő a tehetségekre, az ország szürkeállományára épít.

Magyarország a GDP 1 százalékát költi kutatás-fejlesztésre. Az Európai Unióban ez az arány átlagosan 1,8 százalék, a lisszaboni döntés értelmében a tagországoknak 2010-ig a GDP 2,5-3 százalékig kell növelniük a kutatás-fejlesztésre fordított támogatást - hangoztatta.

Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese az érem odaítéléséről kijelentette: azon vállalkozók és vállalkozások részesülnek az elismerésben, "akik napjainkban képviselik a Sina Simon-féle mecénási szellemet". A döntéshozó kuratóriumnak az alapítókon kívül hat magyarországi egyetem rektora a tagja.

Rámutatott: Magyarországon a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek kétharmadát a költségvetés, míg a fennmaradó harmadot a vállalatok állják, holott a fordított arány lenne a kívánatos. Pléh Csaba a kuratórium döntését indokolva kitért arra, hogy a Richter Gedeon NyRt. immár egy évszázada a kreativitásra és az innovációra építi üzletpolitikáját. A cég jelenleg 800 kutatót foglalkoztat, míg a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek összesen 2900-at. Tavaly a Richter Gedeon NyRt. 14 milliárd forintot költött kutatás-fejlesztésre, a magyar tudományosságot reprezentáló Akadémia 20 milliárdot.

A szerdai ünnepségen adták át az MTA doktora okleveleket is. A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa 49 tudósnak, köztük 6 nőnek ítélte oda a címet. A legfiatalabb kutató 38 éves, a legidősebb 70, az új akadémiai doktorok átlagéletkora 53 év. Hetven százalékuk az egyetemi szférához kötődik, 24 százalék az MTA kutatóintézeteiben dolgozik, 6 százalékuk pedig egyéb intézményekben.

Az új akadémiai doktorok 42 százaléka az élettudományokkal, 29-29 százalékuk pedig természet- és társadalomtudományokkal foglalkozik.