Csehország: nem fizetnek majd a gyerekek vizitdíjat | Weborvos

Hat éves korig a gyerekek nem fognak vizitdíjat fizetni az orvosoknál Csehországban.

Az idén januárban bevezetett vizitdíjrendszer - ez a csecsemőktől kezdve az aggastyánokig mindenkire vonatkozik - első módosítása, amelyet a hárompárti koalíciós tanács hétfő éjjeli ülésén fogadtak el a két kisebb párt - a kereszténydemokraták és a zöldek - nyomására, jövő januárban lép életbe. A csecsemők után fizetett vizitdíjakat várhatóan még az ősszel megszüntetik, de a pontos dátumról egyelőre nincs megállapodás. Azt a követelést viszont, hogy a vizitdíj fizetésétől az idősebbeket, a hetven év feletti nyugdíjasokat is mentesítsék, a két pártnak nem sikerült keresztülvinnie a polgári demokraták ellenállása miatt - közölték kedden Prágában.

Egy további megállapodás alapján januártól a vizitdíjak évi felső határát - 5000 korona - a 15 év alatti gyerekek esetében 3000 koronára csökkentik. (1 cseh korona= 9,58 forint) A koalíciós megállapodásokat még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia.
A Polgári Demokratikus Párt által vezetett koalíció azután egyezett meg a módosításokban, hogy a cseh alkotmánybíróság a múlt héten jóváhagyta és a cseh jogrenddel összeegyeztethetőnek találta a vizitdíjakat. A döntés, amelyet a 15 tagú testület 8:7 arányban hozott, óriási vihart kavart Csehországban, s a más véleményen lévő bírók külön állásfoglalást hoztak nyilvánosságra.

Az ellenzék - a szociáldemokraták és a kommunisták - valamint a szakszervezetek továbbra is a vizitdíjak teljes eltörlését követelik, s ennek érdekében sztrájkokat és tiltakozó akciókat szerveznek.
A szakminisztérium szerint a vizitdíjakból évente mintegy 6-8 milliárd korona folyik be az egészségügybe. Az első negyedévben ez megközelítette a kétmilliárd koronát. A pénz az orvosoknál, illetve a kórházakban, egészségügyi intézményekben marad. A háziorvosok ellenzik a vizitdíjak bárminemű eltörlését, s közölték a tárcával: ha megszünteti, akkor a kieső jövedelmet tőle fogják követelni.

Az alkotmánybíróság a reformokat az ellenzék javaslatára vizsgálta meg. Az anyag terjedelmére való tekintettel három szakaszban döntött, s csak egyetlen esetben módosította a reformintézkedéseket. Alkotmányellenesnek találta, hogy az emberek betegségük első három napja alatt nem kapnak táppénzt, holott a biztosítást fizetik. Kötelezte a kormányt, hogy ezt orvosolja. A kormány a héten úgy döntött, hogy július elsejétől visszaáll az eredeti állapot - a fizetések 60 százaléka jár az első három napra - , majd szeptembertől 25 százalékra esik ez vissza. Jövő januárban pedig újra "ingyenes" lesz a betegség első három napja. A későbbiekben ez újra 60 százalékra emelkedik. Ezt az összeget egy hétig a munkaadó, majd azt követően az állam fogja fizetni. Javaslatot, amely ellen a munkaadók tiltakoznak, még a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Petr Necas, munkaügyi és népjóléti miniszter az alkotmánybíróság döntését azzal kerülte meg, hogy januártól az egészségbiztosítási összeg 1,1 százalékról 1 százalékra való csökkenését javasolja. Ez az államkassza számára minimális bevétel kieséssel jár, de az esetleg kifizetendő táppénzen milliárdokat spórolhatnak meg. A szigorúbb rendszer következtében idei elnő négy hónapban mintegy 30 százalékkal kevesebben maradtak betegszabadságon, mint a tavalyi év hasonló időszakában.