Dilemma: mi legyen a gyessel?

Egy friss OECD-tanulmány szerint nálunk dolgozik a legkevesebb kétévesnél fiatalabb gyermeket nevelő nő.

Megközelítőleg ötszázmilliárd forintot költ az állam egy évben családtámogatásokra. Ennek alig több mint az egytizedét teszi ki a gyermekgondozási segélyre fordított összeg. Tehát alapvetően nem költségvetési érvek szólnak a gyes reformja mellett.

Elgondolkodtatóak viszont azok a felmérések, amelyek szerint jelentős hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon azok a nők, akik hosszabb ideig otthon maradnak. Egy friss OECD-tanulmány szerint nálunk dolgozik a legkevesebb kétévesnél fiatalabb gyermeket nevelő nő, az öt év alatti gyerekekre vetítve pedig csak Szlovákia áll mögöttünk.

A magyarországi nők túlnyomó többsége a teljes időtartamra igénybe veszi a támogatást, még a képzettebbek túlnyomó többsége sem igyekszik vissza a munkahelyére. Akkor sem, ha akár nyolc-tíz százalékos bérhátrányba is kerülhetnek gyermektelen kortársaikhoz képest. A gyermeket nevelők négytizede álláskeresőként sincs jelen a munkaerőpiacon.

Ennek egyik oka, hogy a háromévesnél fiatalabb gyermekek csupán tíz százaléka számára biztosított a bölcsődei ellátás. A rendszerváltozás óta ugyanis felére csökkent a bölcsődék száma, főként amiatt, hogy az állami normatíva az ellátási költségek felét sem fedezi. A másik ok a társadalmi beidegződés, amely szerint a kicsiknek az édesanyjuk mellett a helyük.