Döntött az Alkotmánybíróság

Lehet népszavazást tartani a felsőoktatási tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj megszüntetéséről az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatai szerint - közölte a testület az MTI-vel.

Az Ab helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) azon határozatait, amelyek korábban már hitelesítették az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányait a Fidesz és a KDNP által a képzési hozzájárulás, a vizitdíj és kórházi napidíj ügyében elindított népszavazási kezdeményezések esetében - tájékoztatta az Ab sajtófőnöke az MTI-t.

A vizitdíj és a kórházi napidíj a népszavazást követő év január 1-jétől szűnhet meg a népszavazás eredményétől függően.
Az Ab soron kívüli eljárásban úgy határozott, hogy minden, a kérdések népszavazásra bocsátását, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését ellenző, magánszemélyek és szervezetek által szokatlanul nagy számban benyújtott kifogás megalapozatlan - tartalmazza Sereg András közleménye.

Az OVB korábban a hitelesítést megtagadó határozatokat hozott, azokat azonban az Ab hatályon kívül helyezte és az OVB-t új eljárásra utasította. Az OVB a megismételt eljárásban már hitelesítette a két ellenzéki párt népszavazási kérdéseit, ezeket hagyta helyben hétfőn az Ab.

Párhuzamos indoklást csatolt a vizitdíjjal, illetve a kórházi napidíjjal összefüggő határozatokhoz Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós alkotmánybíró, a képzési hozzájárulásról szólóhoz pedig Bragyova András és Lévay Miklós.

Az Ab által hétfőn jóváhagyott három népszavazási kérdés a következő: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük? Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni? Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"

Az Ab más népszavazási kezdeményezések ügyében is döntött.
Helybenhagyta az OVB hitelesítést megtagadó határozatát a kötelező állampolgári szavazásról, tehát nem lehet népszavazást kiírni abban a kérdésben, hogy a választójog gyakorlása Magyarországon állampolgári kötelezettsége legyen-e. Az Ab ebben az ügyben egyetértett az OVB álláspontjával, mely szerint ez a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alkotmány módosítására irányul, hiszen az Alkotmány rögzíti, hogy a választójog gyakorlása alapvető jog, nem pedig kötelezettség.

Továbbá új eljárásra utasította az Ab az OVB-t a parlament megfelezésére irányuló kezdeményezés ügyében, tehát a bizottságnak újból meg kell vizsgálnia azt a népszavazási kérdést, amely arra irányul, hogy a következő, 2010-es parlamenti választások eredményeként már csupán 193 képviselő kerüljön a törvényhozásba a jelenlegi 386 helyett. Az Ab szerint ez a kérdés az Alkotmány alapján népszavazásból kizárt tárgykörbe tartozik, hiszen az Országgyűlés belső szervezetének átalakítására irányul.

Az alkotmánybírák hétfőn folytatták a népszavazási kezdeményezések ügyében benyújtott kifogások tárgyalását. Napirenden szerepelt többek között a Fidesz-KDNP, Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke és Kálmán László nyelvész termőfölddel kapcsolatos kérdése. Az alkotmánybírák az október 23-i nemzeti ünnep után, október 29-én folytatják a népszavazási ügyek megtárgyalását - közölte Sereg András, az Ab sajtófőnöke az MTI-vel.