Drágábban szedjük gyógyszereinket

A társadalombiztosítás számára pénzügyi siker a gyógyszer-gazdaságossági törvény bevezetése.

A parlamenti egészségügyi bizottság történetében először fordult elő, hogy gyógyszer-ügyben nem a tb-kassza túllépésének elkerüléséről volt szó – állapította meg Kökény Mihály, a testület elnöke. A bizottság a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatásairól folytatott ma konzultációt, az Egészségügyi Minisztérium jelentése alapján. Az elnök megjegyezte azonban, hogy a következő időszakban szükség van a törvény hatásainak stabilizálására, és néhány szabályozásának módosítására.

A képviselők kérdéseire, valamint az érintett szakmai szervezetek aggodalmaira és kifogásaira Matejka Zsuzsanna, a szaktárca kabinetfőnöke válaszolt. Mint reagálásaiból kiderült, a társadalombiztosítás gyógyszerár-támogatása összességében csökkent az idén. Így a gyógyszergyártók külön befizetései és árcsökkentései mellett annak köszönhető a gyógyszerkiadások kedvező alakulása, hogy a lakosság kevesebb készítmény fogyasztása mellett a tavalyihoz képest mintegy 10 százalékkal több pénzt ad ki a patikákban.

Az egészségügyi ellátórendszer adataiból a kabinetfőnök szerint

semmi olyan nem következtethető, hogy a gyógyszerek iránt megcsappant lakossági keresletcsökkenés – köztük az inzulin-fogyasztás visszaesése – valamely betegséget vagy szövődményeket okozott volna.

A szakmai jellegű kérdésekkel összefüggésben Matejka Zsuzsanna úgy vélekedett, hogy nem az egészségbiztosítási alap feladata, hogy fedezetet nyújtson a gyógyszeripar kutatás-fejlesztési tevékenységére. Szerinte ezt a munkát a gazdasági tárcának kell segítenie. A gyógyszergyártók társadalombiztosításnak teljesített befizetéseiről pedig tudomása szerint azért jelennek meg ellentmondásos adatok, mert az APEH kimutatásai három hónapos késésben vannak a valósághoz képest.

Arra a sürgetésre, hogy a gyógyszerekhez adandó fix tb-támogatásokat ne negyedévenként, hanem évente kétszer módosítsa az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a kabinetfőnök jelezte: ezt a lehetőséget is vizsgálják szakemberek, de bevezetését még nem tartják aktuálisnak.

Az ülésen szóba került, hogy több mint nyolcszázzal csökkent az orvoslátogatók száma, amióta a gyógyszer-forgalmazóknak személyenként 5 millió forint regisztrációs díjat kell fizetniük utánuk. Csáky András (MDF) képviselői az Európai Unió honlapjára hivatkozott, amely szerint ez ügyben kérdést kapott a magyar kormány. Mint kiderült, a kérdés – legalábbis eddig – nem jutott el

a szakminisztériumhoz.

Matejka Zsuzsanna elismerte, hogy a gyógyszertár-alapítás liberalizációja nyomán az egyik remélt cél nem teljesült, mert az 1000 lakosúnál kisebb települések közül csupán 5-ben alapítottak patikát. Éppen ezért mozgó gyógyszertárak létrehozásának lehetőségéről gondolkodik a tárca, ami a kisforgalmú patikák biztonságos működését is segítené. A kabinetfőnök igyekezett megnyugtatni a patikusokat, hogy a több-biztosítós rendszerben az egészségbiztosítási alap kezelője köt szerződést a gyógyszertárakkal. A magánbiztosítók csak esetleges extra szolgáltatásokra szerződnek a patikákkal.

A kabinetfőnök elmondta, hogy foglalkoznak a gyógyszer-kiskereskedelmi árrés módosításának gondolatával. Olyan rendszert szeretnének bevezetni, amely a patikákat az olcsóbb készítmények forgalmazására ösztönzi, s a gyógyszerek generikus (lejárt szabadalmú) készítményekkel való helyettesítését díjazza.
Matejka Zsuzsanna a szaktárca tervei között említette, hogy jelenlegi formájában nem vezetik be január elsejétől az orvosok átlagtól eltérő gyógyszer-rendeléseit anyagi következményekkel is fenyegető szabályozást. A jogszabály átdolgozásához hasznosítják az érintett szakemberektől kapott véleményeket.