Egészségbiztosítás: folytatódik a parlamenti vita

Az Országgyűlés kedden folytatta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Keller László (MSZP) felszólalásában azt mondta, az egészségbiztosítás átalakításával tíz éves adósságot kell törleszteni. Megjegyezte, hogy az átalakítás magját a Fidesz vetette el, hiszen a most ellenzékben lévő párt kormányzása idején lépéseket tett az üzleti biztosítók létrehozása érdekében.
Korábban nem sikerült olyan modellt létrehozni, amely biztosította volna a fenntartható és finanszírozható, ellenőrizhető ellátórendszert - mondta a szocialista politikus, hozzátéve, a mostani kormány sincs könnyű helyzetben, és a reformot úgy kell végrehajtani, hogy senki ne szoruljon ki a biztosításból, de a korábbi tapasztalatokat fel kell használni.

Horváth Zsolt (Fidesz) felszólalásában megismételte a korábban elmondottakat, vagyis azt, hogy szerintük a parlament előtt lévő törvényjavaslat rossz, azt vissza kell vonni. Úgy vélte, erkölcsi és morális kérdés, hogy a kormánykoalíció nem kért és nem kapott felhatalmazást a társadalomtól a társadalombiztosítás rendszerének átalakítására.

A fideszes politikus külföldi példákra utalva elmondta: a bevezetendő rendszer drága, ugyanannyi forrásból alacsonyabb szintű ellátás biztosítható. Negatív tapasztalat van arra is - folytatta -, hogy a versenyérdekelt társaságok piacra lépésénél a szegény emberek az ellátásból kiszorulnak, és a megfelelő ellátást csak nagy nehézségek árán kapják meg. A rendszer bevezetésével megszűnik a szabad orvos- és intézményválasztás és csorbul az orvosok kompetenciája - mondta Horváth Zsolt.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter kétperces reagálásában kitért arra, hogy a rendszer kidolgozásánál nem lehetett "lemásolni" egyetlen, már működő európai modellt, hiszen minden országban más-más egészségbiztosítási rendszer működik, az adott ország sajátosságait figyelembe véve.

Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke felszólalásában azt mondta, az ellenzék olyan dolgokat próbál sulykolni az emberekbe, amelyek nem szerepelnek a törvényjavaslatban, így például azt, hogy nem lesz egységes társadalombiztosítás, a gyógyítás az üzleti biztosítók "kénye-kedve" szerint fog működni.

"Tudatos félremagyarázás a javaslat sorsa, hazugságokon alapuló félelemkeltésen és bizalmatlanságon alapul, amelyben elvitathatatlan az ellenzéki párt szerepe" - fogalmazott Kökény Mihály, aki képtelenségnek nevezte, hogy a szakszervezetek olyan dolgok ellen tüntetnek, amelyek nincsenek benne a törvényben.
A szocialista politikus megismételte, hogy a parlament fog a jövőben határozni a járulék mértékéről, a szolgáltatások terjedelméről, köréről.

A KDNP-s Puskás Tivadar arról beszélt, hogy pártja továbbra is a kockázatközösség és a szociális biztonság mellett van, ezért szerinte le kell venni a javaslatot a napirendről, és meg kellene maradni a betegek biztonságát jelentő társadalombiztosítási rendszerről.

A mentőorvos végzettségű képviselő szerint az új egészségbiztosítási rendszer bevezetésével a háziorvosok szintjén nagy konfliktus lesz: a biztosító azt szeretné, hogy az orvos minél kevesebb pénzből gyógyítsa meg a beteget, ezért inkább a táppénz felé akarja a tolni az ügyet, míg a keresőképtelenséget finanszírozó pont az ellenkező irányba "nyomja" majd az orvost. A kereszténydemokrata politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az új pénztárak egy részének semmit nem kell majd tennie, és mégis nyereséges lesz.

Béki Gabriella (SZDSZ) ugyanakkor azt mondta, olyan garanciákat építenek be a törvényjavaslatba, amely optimalizálásra kényszeríti a pénztárakat, hogy épp annyit költsenek, amennyi szükséges a beteg meggyógyítására. Hozzátette: a pénztáraknak nem lesz befolyásuk az orvosszakmai döntésekbe, továbbra is az orvosok határozzák meg a protokollokat.

A fideszes Spiák Ibolya, aki korábban kardiológusként dolgozott, ugyanakkor úgy vélte, a pénztárak mégiscsak abban lesznek érdekeltek, hogy a minél olcsóbb ellátás felé tereljék az orvost.

Aszódi Pál (Fidesz) a magánnyugdíjpénztári rendszert hasonlította a mostani a javaslathoz, és azt mondta, a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság kapcsán 150 ezer embert vezettek félre, most pedig majd több millió ember lesz félrevezetve.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter erre azt mondta, hogy a nyugdíj- és az egészségbiztosítás rendszere teljesen különbözik egymástól, ezért olyan ezt a kettőt összehasonlítani, mintha a kutyát és a papagájt hasonlítanánk össze.

Horváth Zsolt (Fidesz) közölte: a Fidesznek három alapelve van, amelyek ha megjelennek a törvényben, akkor "akár beszélhetünk arról, hogy mi legyen az egyezség tényleges kimenetele".
Az alapelveket sorolva elmondta: a Fidesz az egységes társadalombiztosítás megőrzését, azaz a nemzeti kockázatközösség megtartását, a nyereségorientált üzleti biztosítók távoltartását az egészségbiztosítási rendszertől, valamint a versenynek a szolgáltatói szinten való megjelenítését, és nem a biztosítási piacra való emelését kéri. Horváth Zsolt szerint a javaslat pontosan ezt a három alapelvet akarja megváltoztatni, és ezért nincs miről beszélni addig, amíg ilyen törvényjavaslat van az Országgyűlés előtt.

Pesti Imre (Fidesz) szerint olyan törvényről vitatkoznak a Házban, amelynek nem látni a végkimenetelét. Kiemelte, hogy a kormány 250 milliárd forintot vont ki az egészségügyből, és egy év alatt megduplázódott a kórházak adósságállománya. Hozzátette: a javaslat egy "szerencsétlen" politikai alku következménye.
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta, hogy a magánbiztosítók profitérdekeltsége mindig szemben fog állni a társadalombiztosítás szolidaritási alapelvével. Pesti Imre annak a véleményének is hangot adott, miszerint az alakuló pénztárakban a biztosítottak semmiféle képviseletet nem kapnak.

Csáky András (MDF) szerint meg kell nézni, hogy a törvényjavaslat önmagában alkotmányos-e. Meg kell nézni, hogy egy elvileg kötelező állami feladat, az egészségbiztosítás működtetetése piaci alapokra helyezhető-e - tette hozzá. Az MDF-es politikus szerint alkotmányossági szempontból az is aggályos, hogy a törvény a kiegészítő biztosítást nyújtó biztosítók számára lehetővé teszi a szabad hozzáférést az állampolgárok egészségügyi adataihoz.
Mint elhangzott, az MDF-frakció módosító javaslatokat nyújt be az előterjesztéshez.

Perjési Klára (MSZP) felszólalásában azt emelte ki, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslat megőrzi az egységes biztosítást, szolidáris és biztosítja az esetleges betegség szerinti igénybevételt. Úgy vélte, a gazdasági szemléletet be kell engedni erre a piacra, hiszen minden egyebet - eszközt, műszert - is a piacról szerzik be az intézmények. A szocialista képviselő kiemelte: azért kell beengedni a gazdasági szemléletet a biztosítás területére, mert jelenleg nincs meg az a menedzsment és szervezetirányítási kultúra, amellyel a XXI. században az új szituációkat kezelni kell, és hiányzik a pályára állításhoz szükséges tőke.

Hozzátette: vannak kockázatai a rendszernek, de csak a rosszat emlegetni a leendő átalakítás kapcsán nagy felelősség. A majdani rendszer előnyeit említve Perjési Klára elmondta: a pénztárakban az állami többség biztosított, a parlament dönti el a járulékok mértékét és a szolgáltatási csomagok tartalmát.

Nagy Kálmán (KDNP) azt mondta, nem a betegekért lesz verseny, hanem a pénzért, a járulékot pedig emelni fogják, hiszen a jelenlegi összegből nem lehet az ellátásokat megfelelő színvonalon nyújtani. Megjegyezte, hogy az MSZP-nek nincs joga használni a szociális és szociáldemokrata jelzőt, hiszen ez a törvényjavaslat nem tükrözi egyiket sem.

Juhászné Lévai Katalin (MSZP) azt mondta, az egészségügyi ágazatban eddig végigvitt átalakítások csak akkor teljesedhetnek ki, ha a biztosítást is megreformálják. A törvényjavaslat legfontosabb elemének nevezte, hogy abban garanciák vannak az ellenőrzésre mind a betegeknek, mind a szolgáltatóknak. Kiemelte, hogy a törvénynek az ágazatban dolgozók számára is garantálnia kell teljesítményarányos, megfelelő jövedelmet és munkakörülményeket.

Spiák Ibolya (Fidesz) úgy vélte, a hazai betegellátás gondjai nem a jelenlegi egybiztosítós rendszerből adódnak, hanem az ágazat alulfinanszírozottságából, azonban még a szűkös források ellenére is jól teljesített az ellátórendszer. Az ellenzéki politikus kiemelte: azzal, hogy csökkentették az ágyszámokat és bevezették a teljesítményvolumen-korlátot, megszűnt a szolgáltatók közötti verseny. Úgy vélte, az üzleti befektetők csak úgy érnek el költségcsökkentést, hogy szűkítik az ellátások hozzáférését, amely hosszabb várólistákat eredményez majd.
Ez a törvényjavaslat nem igazságos és nem szolidáris - tette hozzá Spiák Ibolya.